2010. április 19., hétfő

A filccel / The felt




foglalatoskodni megint valami gyerekkori élményből fakadhat, de kár, hogy eddig ez eszembe sem jutott, bár ha a rendelt időt nézem, akkor meg örülhetek, hogy most előbukkant.
Hasznossági szempontból telefontartó-kulcstartó szett azoknak, akik párosan szeretik a dolgokat, akik védeni kívánják a telefon előlapját, s nem utolsósorban azoknak, akik egy kicsit megint gyerekek. Mert ez is a haszon kategória eleme, bizony, hogy.

További részletekért katt ide.

Dealing with felt comes from the childhood I am sure!, what a pity I have failed to work wit it for a long time but never is too late.
Yesterday and today morning I was sewing these setts for everbody who likes the colours, who prefers the combinations, who would like to save his mobilphone and who is a bit childish. And the last view-point belongs to the usefulness too, really.

More details here.


Harmadikam

Azt mondani a heti bevásárlás után az asztalon felhalmozott élelmiszerek között szinte diaszpórát alkotó paradicsomkonzervek korábban (üzletben) aktív, mostanra a többiek által kiközösített tagjának, hogy gyere, te szegény, ezért most igenis veled kezdem a főzést, csak irigykedjenek a többiek, szóval, ez lefedi, egyben demonstrálja is a tegnapi vers utolsó sorában megfogalmazott "gyermek nagyon" létet is magában foglaló harmadikam.
Szerintem.

2010. április 18., vasárnap

Vetni tudni kell / Planting seeds

Nem ágyások, nem sorok, nem össze-vissza, hanem tervszerűen, már-már tudományosan, jó játék.

Not beds, not pell-mell but methodically, almost scientifically, it's good game.

Vasárnapi vers

Weöres Sándor: Önkarikatúra

Hárman vagyunk, ha egymagam vagyok. A háromságomat
ki érti meg?
Egyikünk bölcs, mint a kő és éppoly rideg, hideg.
Másikunk nyárspolgár és langyos-meleg, akár a szörp a nyári napon.
Harmadikunk dilinós kicsit és költő is és gyerek nagyon.

2010. április 17., szombat

Zöldek, kékek

Lassan megtölthetek egy valóságos és egy virtuális polcot is olyan termékekkel, amelyeknek a "kis szépséghibás" címet adományozhatom, pl. ennyi bármitartóra még nekünk sincs szükségünk, pedig. Van amelyiknek a cipzárbevarrás része siklott egy kicsit félre, van, amelyiknek az applikációja lett mégsemolyan, de a legutóbbi a kedvencem, amikor is a ragasztóspray a vatelinről átmászott a felső rétegre, három pöttyöt hagyván maga után, aminek aztán sem sikálás, sem áztatás, de semmi nem segített, persze, ez egyébként egy jól sikerült applikáció és cipzár után alakult így, naná.

Az pedig olyan fura, de egyben jó is, hogy vannak, akik a már eladott termékek között is nézelődnek, ők azok, akik megemelik a Meskán töltött szintidőt, az egyik kérte, hogy egy sokkal korábban varrt irattartót a hozzávaló kulcstartóval együtt, nem lehetne? Varrtam rögtön kettőt is, mert Kriszta írásából tudom, hogy ez hatékonyság, ennek növelésére nekem van nagy szükségem, be kell látnom.

Azon sem ártana elgondolkodnom, hogy ez a sok -tartó utótag miért fordul elő mind a varrásomban, mind a szövegemben ilyen gyakorisággal., s akkor az alkalmazásukról még nem is beszéltem.


Ez most egy kérdés

Azokhoz fordulok, akik szoktak vásározni, de legalábbis voltak már vásárban, természetesen eladóként. Mekkora árukészlettel érdemes elindulni? Mi az a minimum, aminek meg kell lennie? Nem a szabály szerinti, mert olyan nyilván nincs, hanem a józan ész szerinti.
Tud valaki segíteni? Lehet jártas vidéki vagy éppen fővárosi vásárban, kis vásárban, nagy vásárban, minden tapasztalatra kíváncsi vagyok.

2010. április 16., péntek

Szívem csücske(i) / My beloved

Muszáj volt mást varrni, kézzel, kicsiben, szeretem.

I had to sew something else, by hand, little things, big affection.



Szavak / About words

Felsejlett bennem egy gyerekkori élmény, szavakat soroltunk, amelyek nem tartalmuk miatt kerültek előtérbe, hanem a hangzásuk miatt, a győztes a valaki által javasolt fülolaj volt, nekem nem tetszett, el is határoztam, én majd saját gyűjtésbe kezdek. Sokáig nem gyűjtöttem, el is feledtem, de nem vesznek el ezek a gyermeki érzések, tegnap egyszercsak bevillant, de nem is az emlék, hanem a szó, aurora borealis, hogy ezt majd a gyűjteményembe rakom, balról indult az aurora borealis, jobbról pedig, hogy nincs is gyűjteményed, ami már nem is igaz, hiszen egy szóval kezdődik minden, a beszéd-tett elmélet újabb bizonyítéka ez a folyamat.

Nem is egy szó már, hanem kettő, még inkább három, mert a zefír-zafír pár méltó a bekerülésre, én úgy hiszem.

Today early morning an images occured to me from my childhhod. I was about 10 years old and we collected words but not after their meaning but their sounds. As I didn't like the collected words I decided to make an own collection - this decision has been forgotten for a long time but today there was a flash in my memory and a word (Aurora Bolearis) came from left in. The other movement came from right - you don't have any collection!- but it's not true, with this word I can establish my glossary, I guess.

2010. április 15., csütörtök

Napsütötte / Sunlit

Azt szeretném, ha ilyen napsütéses idő lenne odakint:

I have a desire for sunny day like this bag:


És ilyen vidám idebent:
And inside so happy time like the lining of the bag:

Részletekért katt ide.

Update

Már a warm up-tól elfáradtunk, rémes. Endorfin a befejezés után jelentkezett, igaz, akkor mérhető mennyiségben. :o)

The warm up was enough for us! Endorfin was perceptibel just after the exercise. :o)

Program / Program


Elfogyott a magam belső motivációja, mire meggyőztem a barátosném a rendszeres tornára, de most ő pezseg nagyon, hát menni kell. A torna maga félórás, de hozzá kell számítanom a kettőnk között lévő távolság gyalogos megtételét, s remélem, a kalóriafogyasztásba beleszámít annak az öt darab DVD-nek a cipelése is, melyek közül egy kellemes kávézás közepette választjuk ki a mai napra eső szimpatikusat.
Azt is remélem, hogy érzem majd a beígért endorfinokat termelődni, úgy képzelem, mint az ásványvízben a buborékokat, ahogy szállnak felfelé bennem, de legalább annyira teljesítse a boldogságot, mint a kötés, nincs kompromisszum.

Firtsly I was motivated to take exercise and I had to persuade my friend to do it together. Now she is motivated and I had to obey. :o( The exercise takes about 30 minutes but before it I have to walk 10 minutes to get to her, I hope this walking counts in my calorie-burning and we can't forget the 5 DVD-s I had to draw along! These DVD-s mean good challenge for us to choose the day's most sympatic ones (during our coffee-time). :o)
Besides I hope I will feel the promised nascent endorfin they are similar the bubbles in the mineral water, it must bring happiness, without any compromise.

2010. április 14., szerda

Se vége, se hossza

Mármint a kötésnek.
A Laminária azért remek, mert azon túl, hogy azt a képzetet kelti, hogy tud az ember kötni, szóval, ezen túlmenően nő a koncentrálóképességünk. Segít a matematikában. Türelemre tanít. És valljuk be őszintén, ezek már mind az elvárt hatás feletti tartományba esnek, tehát kész profit az egész.


Na most. Az én Lamináriám kötése közben kiderült, hogy nem jó a fonal (háromágú, beleakad a kötőtű a köztes fonalakba), nem jó a kötőtű (csúszik veszettül), de erre nem magamtól jöttem rá, hanem mondták, addig kötögettem békésen, azt hittem, ez így a jó. A fonallal még az is a baj, hogy vastag, ennek megfelelően a másoknál gyűrűn áthúzható kendő nálam a hulahopp-karika változat lesz, vastag, meleg, mint egy bunda, úgy is mondhatnám, hogy másoknak tanga jut, nekem bundabugyi. De milyen jó lesz majd télen, meg ősszel, arról nem is beszélve, hogy ha egyszer eljutok a Transzszibériai vasúttal Novoszibirszk-be, ahol aztán tényleg tél van, nem úgy, mint nálunk, oda még nem jutott ám el a globális felmelegedés (bár az utóbbi napokban ezt nálunk is kétségbe vontam), szóval, ott aztán majd nagyon jó lesz, hogy van nekem egy ilyen bundim. :o)

Közben elkezdtem egy sálat, stólát, ez is csipkeminta, ez is gyapjú, s ha valaki azt hinné, hogy barna lesz, hát téved, de akkor is, ha azt hiszi, narancssárga-barna lesz, nem, mert ez egy Bucillától kapott csodafonal, lesz benne mindenféle szín, sokszínű egyéniségeknek ajánlatos.


Ma reggel

Többet nem ér, ennyit még igen.

- Itt vannak a kereszteslovagjaid... -mondta a párom, látván a megjegyzések mennyiségét, minőségét.
- Külön üdvözlöm azt a bloggerinát, aki a tegnapi bejegyzés ellenére (vagy éppen azért) regisztrálta magát nálam. Vidám lelkületűnek gondolom, akit nem rémít meg egy ilyen bejegyzés. :o)
- A szubjektív vélemény (ebben az esetben) nem a szövegek létét/nem-létét jelentené, hanem a szövegek minőségét.
- Van már Google Analytics-em is, ettől sem jobban, sem rosszabbul nem aludtam, ellenben ma reggelre már nem működött, amitől viszont mérgesebb lettem. Hát hurrá.
- Lesz majd színváltás, mihelyst odajutok.
- Az előbb korábbi, majd későbbi időpontra tett játék ideje talán most érkezett el.
- Kenegette a lelkem a magyar nyelvre használatára vonatkozó, számomra lélekvidámító megjegyzések, főként azért, mert ezzel kapcsolatban hónapokkal ezelőtt írtam a célszemélynek, ez az igényesség alapvető kritériuma- szerintem.
- NEM vagyok kismama - ennyit az alaposságról, a blogelemző elmélyültségéről.

- Én viszont én vagyok. És olybá tűnik, maradok is.

2010. április 13., kedd

Elemezve lettem / My blog is analysed

Ezen helyen elemezve lettem, nem lelkesek velem szemben, megjegyzem, elkeseredtem egy percre, de kedvemet nem szegte.

Ellenben: kíváncsi vagyok a Ti véleményetekre, mivel értetek egyet, mivel nem? De komolyan....

There was a possibility so I wanted Makgubo to analyse my blog. In their opinion my blog is terrible, I know I am laying it on thick. The reality is that I should make a decision what the aim of my blog is, I want to have a blog with personel information or a blog for business? It's not suggestable to mix these contents. :o(((
I would like to know your opinion, really....

Playground

Playground néven nyílt meg a Meskán egy bolt, jelenleg négy (vagy öt) termékkel, de lesz felfutása ennek is, lesz bizony! Én már csak tudom. :o)

There is a new shop called playground, 4 or 5 products have already been available but it will develop. I am sure and who can have exacter information than me? :o)

Saramago / Book of Saramago


Hogy Saramago A kolostor regénye című könyve tetszik neked vagy sem, az az első 15-20 oldal után kiderül. Ha képes vagy felülni az általa vezetett hullámvasútra, akkor élvezni fogod; ha nem, akkor szenvedés lesz. Azonban, ha fent maradsz...!

Ha túl vagyunk azon a sokkon, hogy Saramago mondatai 1-1,5-2, esetenként ennél is több oldalt tesznek ki, de nem is mondatok ezek, hanem gondolatfüzérek, ha képesek vagyunk követni ezeket, s nem a mondat végét jelző pontot keressük, várjuk, szóval akkor viszont lesz nagy élvezetben részünk. Olyan ez, mintha áradna alattunk a folyó, megállni nem lehet, haladni kell vele együtt, s majd csak letesz valahová minket.

Nem szeretem megírni a történetet, mert annál mindig többről van szó. Most is van néhány ember, akiknek sorsát nyomon követjük, van Baltasar és Blimunda, van Bartolomeu Lourenco, de van Mafrában épülő kolostor is, ezek története valahogy összefonódik, vagy mégsem, nem ez a lényeg. A lényeg az a megfoghatatlan, ami talán nincs is leírva. Nekem ez a könyv felmutatott igaz érzelmeket, nem a nyálas, csöpögős, átírt változatot, de felmutatta azt is, milyen az, amikor az embernek váltani kell. Ha valaki madárgépet épített (17.század), annak nagyon nehéz utána a kolostor építésében résztvevő több ezer ember egyike lenni, persze, úgy is lehetne nézni, hogy most végez örökbecsű munkát, ennek eldöntése, értékelése maradjon Baltasar magánügye. A mi gondolatunk legfeljebb a saját életünk alakulása feletti töprengéshez kapcsolódhat, hozzáteszem, nem feleslegesen.

Letehetetlen könyv.

S ezzel Helen három könyvélményre vonatkozó kérdésére a válaszadást elkezdettnek nyilvánítom.


I have finished to read the book of Saramago (the original titel is Baltasar and Blimunda- if I have good information) and it's a short commendatory written by me. I like this book very-very much...

2010. április 12., hétfő

Új fejezet / New chapter

Ennyi rózsaszín régen volt a kezemben, megkockáztatom, talán sosem volt, de most új fejezet (is) nyílik, ebben a rózsaszínnek (is) van része. Új lábra, több lábra (is) kell állni, s ezzel gyorsan be (is) fejezem, mielőtt még egyszer leírnám ezt a szót (is).

I can't remember when I used so many kind of pink fabrics maybe never? But I have to open a new chapter (in my life or somewhere) and this baby quilt (or what) is a relevant part of it. Do you know what about I think? :o)



2010. április 11., vasárnap

Hozzáállás / Attitude

Ugyanannyi pólóra az egyik gyerekem azt mondja, hogy "hű, de sok pólóm van", míg a másik szerint "nincs semmi, de semmi pólóm".
Én? Nos, én nem mondok semmit, csak gondolok.

If we have 10 T-shirts, one of our children says "Oh, how many T-shirts I have, super" and the other one says "Oh, I don't have anything, terrible".
And what about me? I don't say anything. But I think.

Kipróbáltam, tényleg hat / The bag was tested

Az elkészült táskát kipróbáltam, szerényeknek, visszahúzódóknak, tömegben eltűnni vágyóknak nem ajánlom. Mindenki másnak viszont nagyon is.

Yesterday I went to the capital to take part in the next occasion of my knitting-course and I had to try out my new bag. The result? I can't suggest it for people who would like to disappear in the crowd. But apart from them... for everbody! :o)

A neszeszer csak annyiban érdekes, hogy nálam itt van a határvonala a romantikus-nőies-csipkés világnak. Egyeseknek ez kevés, másoknak sok, nem vagyunk egyformák, s ezt ma, a választás napján talán érdemes hangsúlyozni. Ennyit, nem többet.

There is nothing special in this pouch but I think it can sign the border of my romantic soul. Somebody thinks it isn't enough other people think it's too much, it means we are disparate. This fact must be emphasized today, on the day of the election. So much, nothing more.


Mindkét termék a boltomban!
Both of them have been available in my shop.

Vasárnapi vers

Kassák Lajos: Festményeim előtt

Állok a képeim előtt
a képeim előtt
amiket én szültem
nagy erőfeszítéssel
de veríték nélkül
egy jó napom
jó óráján
a világosságban
a csendben
oly távol mindentől
hogy megkülönböztethetetlen
voltam a való világtól.
Ugyanaz a vágy gyötört mint a szüzeket
ugyanaz a mozdulatlanság súlyosodott bennem
mint a kövekben
s mégis a távolság vonzása röpített
egy szín
egy forma
egy vonal felé
melyek az én
halhatatlanságomat
rejtik magukban.


2010. április 10., szombat

Reggeli / Breakfast

Az ilyen finom reggeliért a Középsőt és ZM-et illeti a dicséret, én... én csak a közönséges vasalásért, takarításért, főzésért, miegymásért vállalom a felelősséget. Aláírás: kisegér. :o)

For this fine breakfast we can be thankful for our Middle and my husband... I take responsibility for the ironing, everday-cooking, tyding up and other everday activities. Signature: mouseling. :o)

2010. április 9., péntek

Rendes blogger / Normal blogger


Egy rendes blogger nem mutat félmunkát. Nem célozgat, nem beszél sejtelmesen. Még csak nem is utal valami elkövetkezendőre. Mindig konkrét, mindig egész mondatokban szól. Fényképei jól szerkesztettek, világosak, nem homályosak, egész alakosak, részletgazdagok, érdemes csemegézni rajtuk. Munkái befejezettek, az elkészült darab elölről, oldalról, hátulról, belülről, de esetenként még átlósan is látható.

Na most, ez a darab félmunka, kizárólag egy irányból fotóztam le, a fénykép nem jól szerkesztett, nem adja vissza a színt, nem részletgazdag. Viszont nem is vagyok rendes blogger, mondta valaki?
(Korábban már varrtam egy hasonlót, a mostani olyan is, meg nem is.)

A normal blogger never does things by halves. She doesn't hint at anything, her speaking doesn't have a double meaning. She is always concrete. Her photos are well-designed, clear, detailed, it's worth to admire them. Her products are finished.
But. This bag isn't finished, the photo isn't detailed, clear. It doesn't worth to admire it.
But did anybody say I was a normal blogger?

Nyelvek

Úgy vagyok, hogy németül már elfelejtettem, angolul pedig még nem tudok.
Persze, van papírom mindkét nyelvről, írásbeli, szóbeli, ahogy az kell, de tudom, hogy nem megy, nem úgy megy, ahogy azt én szeretném.
Németül egy német nyelvű gimnáziumban tanultam, akkor valóban benne voltam a nyelvben, majdhogynem nyakig, a sors fintora, hogy teljesen máshol és máskor érettségiztem, így aztán a nyelv szép lassan kikopott. Évekkel később rászántam magam, s amiről azt hittem, hogy a semmibe veszett, kiderült, hogy csak meglapult az egyik fiók mélyén, fél év alatt visszatornáztam magam egy számomra kielégítő és elfogadható szintre. A nyelvvizsga után kezdett ténylegesen fejlődni, sokat olvastam sokat beszéltem, még tanítottam is, eredmények jöttek.

Aztán egy teljesen más élethelyzet következett, amikor is a németet nem használtam, ellenben elkezdtem angolt tanulni. A nulláról. Intenzívre vettem, s fél év múlva sikeres nyelvvizsgával gazdagodtam, de éreztem, hogy ez még nem az a szint, ami elégedettségre adhatna okot. A fejlődést az biztosíthatta, hogy sokat utaztam külföldre (business trip), kénytelen kelletlen ragadt rám szakmai szókincs mindkét, általam képviselt témakörben, ennél jobb már csak a személyes kontaktus volt, bár sokat fejlődtem a légitársaságok által is, mert ahányszor csomagomat vagy éppen engem hagytak el... új terület a nyelvek labirintusában, ahol az asszertivitásom is fejlődhetett volna, ahogy éppen nem.

Közben a német nyelv felejtődött, szunnyadó tudás, jó lenne felébreszteni, de nem ártana az angolt sem, tekintve, hogy az elmúlt, meglehetősen zaklatott egy év alatt sikerült itt is a delete gombra tenyerelnem.

Frissítésre vágyom, mert vallom, hogy egy nyelv birtoklása által nem pusztán a nyelvet értjük, hanem a mögöttes kultúrát is, s hogy ez mekkora kincs, magyarázni ne kelljen. Így aztán mindennemű ötletre, javaslatra, tapasztalatra nyitott vagyok!

Merthogy németül már nem, angolul még nem tudok.
(S ezzel a mai nap problematikáját sikeresen felvázoltam, azt hiszem, így, reggel 7-kor.)

2010. április 8., csütörtök

Az én apósom / My father-in-law


Olyan rég kaptam igazi csomagot, ha igen, akkor is tőle, a dobozban minden rés kitöltve finomsággal, de nem hiányzik a levél sem, a sütemény sem, barna csomagolópapírba bekötve, spárgával átkötve, mi ez, ha nem a szeretet. Ideírom a küldő nevét, mert kell, hogy legyenek ilyen apósok, igaziak, mint az enyém, nem a csomag miatt, dehogy, ez csak apropó. Lovász László (alias nagyapa), Csongrád.
Nektek is ilyen?

I haven't got such a packet for a long time, he sent us some delicacies because we couldn't visit him during the Easter, he wrote letter as well and packed the parcel in brown paper, bunded it with string, I think it's the love. I must write down his name, he is my father-in-law, a real father-in-low, I like him so much and it's not because of the parcel. László Lovász, Csongrád, Hungary.
Do you have a father-in-law in proper sense of the word??

Félúton a Laminária / Laminaria - halfway

Fotósok között parasztvakításnak nevezik azokat a nagyobb cégek által nem kevés befektetéssel kitalált újításokat, amelyek nélkül ugyanolyan remekül lehet fényképezni, viszont általuk nagyobb tekintélyre tehetünk szert a laikusok között, nos, valahogy így voltam én is a kötéshez mostanában ajánlott kütyükkel, minek, ugyan már, jaj, hagyjanak. Eddig.
Elég volt egy (fél) Laminária, hogy a korábban feleslegesnek ítélt kötős vackok átértékelődve nélkülözhetetlenné avanzsálódjanak, úgymint kötésjelölő, legalább 100 cm-es körkötőtű, esetleg hosszabbítható damil, sorjelölő, kötőtű-záró.

Kötésjelölőbe a Laminária első sorainál beruháztam, azonban a tűzáró fontosságát akkor még nem sejtettem, ma már nagyon is, hajaj, alább ennek házi változatát láthatjuk, mely a kényszer mellett a környezettudatosság, többször felhasználhatóság jegyeit is mutatja. Innovációs képességemet a félúton lévő kendő 253 szeme hívta elő. :o)



There are a lot of craps using for knitting - I thought earlier but nowadays I had to change my opinion and to do it was enough to begin to knit a Laminaria shawl. Today I am sure the knitters must have these craps because it's difficult to handle so many stiches (now I have 253 stiches, my God and I am halfway!)...
One of them I have already had (first picture) but I haven't had the stuff using it for the end of the knitting needles so I was innovative and environment-friendly. The result? You can see it on the second image. Yes, it's a cork.