Nos,

tett rá tejszínhabot, igen, mert Zazálea önmagával szemben is nagy koherenciában áll. Főleg önmagával.

Még a sütés előtt,

amikor a beszerzőm elugrott a boltba, beszéltünk a cseresznyés pitéről, ételről bárhol és bármikor egyébként is, de megbeszéltük, hogy nem lesz tejszínhab hozzá, mert az milyen már, hogy egyesek mindenre ketchup-ot tejszínt tesznek, ha kell, ha nem, és bár preferáljuk a tejszínt, de önmagában a cseresznyés pite, az nagyon rendben van, nem kell tejszín, fúj. Aztán mire hazaért, mégiscsak hozott tejszínt, mondván, hogy nem kell most felhasználni, de jó az, ha itthon van,  megnyugtató. Ha pedig itthon van, került a pitére is, mert nálunk ekkora a koherencia nemcsak közöttünk, de szavaink és tetteink között is.

Az pedig az emberismereti teszt első kérdése is lehet, hogy Zazálea (is) tett-e tejszínt a pitéjére avagy sem. A megfejtéseket a szerkesztőségbe kéretik leadni.

Felszerelésünk

Spagettipántos ruha, könnyű saru, napszemüveg, kis palack víz, telefon.És könyv, de ha minden könnyű is, a könyvnek nem (feltétlenül) kell könnyednek lennie, csak a kontraszt kedvéért.

 

Szeretem a színeit, ezt még mondani szeretném.

331oldalt

elolvasni azért az egy mondatért, mi nekem szól, nem felesleges, hanem megtalált kincs.

Szentencia

A városi 30 fok és a falusi 30 fok között legalább kétszeres" szorzó van.

"háromszoros, négyszeres...

Semmi gondolkodás,

hosszasan főképpen nem, kizárólag tűnődés és merengés.

A spontánul szerveződő bulik a legjobbak, azaz programszervezés falun

Én csak teregetni mentem a kertbe, de nem lehet elmenni a cseresznyefa előtt csak úgy, szedtem egy marék gyümölcsöt és ahogy azt kell, ott helyben el is költöttem reggeli gyanánt, közben néztem alulról felfelé, hogy dacára a rendes fogyasztásnak még mindig mennyi van. Így felmentem a fára és szedtem egy rendes adagot, mondván, ez már tényleg a befőtt lesz. A létráról kicsit tekintgettem és megláttam a paradicsomokat, hogy milyen gazban állnak, hát kigazoltam, megkapáltam, de akkor már egy kicsit nagyobb területet is, mert este oda palántázok ezt-azt. Ettől remek koszos lett a kezem, de nem baj, mert eredetileg a teregetés után úgyis mosogatni akartam, amitől viszont szépen meg-és felpuhult a kezem, így adott volt a manikűrözés.Utána kimentem és beszedtem a közben megszáradt  ruhákat, de nem néztem se jobbra, se balra, mert időközben még meg is okosodtam, de ez igényelt külön időt ,írjuk a javamra.

A néhány órás programról annak spontaneitásából fakadóan fotó nem készült, pedig utólag belegondolva milyen remek before-after fényképek készülhettek volna, úgyismint a körmeim a paradicsomföldön tevékenykedve - manikűr után, a cseresznyefa szedés előtt - után, kert a száradó ruhákkal és nélkülük.

Félkész,

az aztán van.Konkrétabban: csak az van.

Barbinak, Évának, Ginának, Ágnesnek

A facebukon a (múlt) hétvégére ígértem fényképeket a PW újságokról, nem jutottam oda, tegnap pedig elkezdtem, de vállalhatatlanok lettek, de majd ma nekifutok még egyszer. Én a többszöri nekifutás embere vagyok.

A Hold

meg már csak árnyéka önmagának.

Idén több játék

is lesz, több közös játék, most éppen Textilcsodával hirdettünk egy közös játékot, amelynek lényege, hogy azok között, akik július 31-ig vásárolnak a Textilcsoda online boltjában és megosztják a hírt a FB-on (mármint nem azt, hogy vásároltak, bár azt is lehet!), kisorsolásra kerül egy általam készített táska, egy mezei virágos táska, nem a big bag, hanem annak kistestvére, frappáns név nélkül.

Azok között, akik ugyan nem vásárolnak, de megosztják a hírt, a játék hírét, kisorsolásra kerül egy Tilda charm pack, valamint egy Niki által összeállított szalagcsomag. Minden esetben július 31. a határidő.

Most csak remélni tudom, hogy mindent jól írtam, kimerít engem az apeh, azzal a sok számmal azt érik el nálam, hogy már a betűkben sem vagyok biztos. Ezért jobb, ha a játéknak utánanéztek a facebukon, menjetek...(hagyjatok meghalni)

Kikerült a

szobából a festőállvány, az udvaron álldogálva várja a festőket,de legalább a félkész táskákat.

Egy hét alatt

háromszor menni az apeh-be, az kimeríti a zaklatás fogalmát. Részükről, persze.

Mint szelíd kéz a lázas gyermek forró homlokát

Hogy tárgyainkkal milyen szoros kapcsolat alakulhat ki, arra bizonyíték, hogy a laptopom ventillátora mostanában újfent vacakol, s időnként melegszik a gép, de akkor én, mint aggódó, gondoskodó édesanya, kezemet a fájó testrészre helyezem, s kézrátéttel gyógyítom azt, ily módon még mindig sikerült a lázat csillapítanom  gépet lehűtenem.

Az első

ilyen táskát egy holland művésznő vásárolta meg, ezt pedig egy kollektíva nézte ki, megajándékozandó egyik munkatársukat. Szeretek arra gondolni, hogy jó helyre kerül egy-egy táskám. Szeretem, hogy vannak még jó kollektívák.

Természetes környezetében így mutat:

Hivatalosan pedig így.

Úrinő,

hallottam a köszönésükből, hogy ezt gondolták, amikor reggel fél kilenckor egyik kezemben kávéval, másikban a pirítóssal, hálóingben róttam a reggeli köröket a kertben, pedig akkor én már egy kétórás varráson túl voltam.

Ez is kérésre,

ez is big bag, ez is kisebb méretben, ez is virágos, ez is kedves, ez is kész. :o)

Tehát ma

úgy van hétfő, hogy én vasárnapot érzek, holnap pedig, amikor igaziból kedd lesz, a belső órám szerint még csak hétfő, szerdán keddet gondolok, csütörtökön szerdát, pénteken meglepődöm, szombaton helyrebillenek, vasárnap.. vasárnap vasárnap lesz. Elfut ez a hét, én mondom.

Az állatkert pedig

 

nemcsak állat-, hanem növénykert is, ezzel tudom magyarázni, hogy állatokról fotó nemigen készült, az egy lajhárt és a vadkacsát leszámítva. Most, ha visszanézem a fényképeket, ember sehol, állat hébe-hóba, mintha mindig csak felfelé tekintgettem volna. Vagy éppen hogy lefelé. Ha mégis előre, akkor  csakis fatörzsekre. A normál szemlélődést mára a zsákomba száműztem, s de jól tettem.

Vasárnapi vers/ Poem for Sunday

Dsida Jenő: Itt a helyem

Itt a helyem, itt kell állanom
egyenesen az élen.
Mint a betüknek is megvan a helyük
a könyvben s állniok kell.

Valami szörnyű nagy arc
mered fölénk az ismeretlenből;
bárányfellegek bodroznak az égen
s zajtalanul surran a hold.

Jól esik mosolyogni csöndesen.
Ha most lezuhannék a hegyről,
kiesne egy parányi, fekete betű
az Isten regényéből.