2012. június 16., szombat

Forecast

És még azt szeretném mondani, hogy előreláthatólag jövő vasárnap indul útjára az első meglepetés, jajdeizgulok.

2012. június 15., péntek

Mai manna

Most gyorsan elmondom, hogy mindjárt megyünk Tihanyba, úgyismint a világközepére, de nem viszek ám oda sem varrógépet, sem internetet, ill.laptopot viszek, de csak azért, hogy a fényképekkel bíbelődhessem (mert az nekem jó), aztán ha van a szomszédban wifi, akkor van, ha nincs, akkor meg nincs, ez is jó, az is jó.

Ehhez még hozzáteszem, hogy a múltkor meséltem valakinek, hogy úgy vagyunk mi most ezzel a föníciai fizetőeszközzel, hogy soha nincs sok, és bár a sok elég tág fogalom, meg szubjektív is, de ebbe nem mennék bele, inkább azt mondom, hogy mindig éppen elég van, ez jelentheti azt, hogy éppen beszereztünk mindent, tele az asztalom, tele a hűtő és kész, no more, de jelentheti azt is, hogy éppen lemegyünk Tihanyba és éppen jut arra is, meg éppen jut még egy cipőre is, de no more, tehát mint a manna, amiből éppen jóllakhatunk, de másnapra félretenni már nem lehet, viszont kívánja a hitet, hogy lesz elegendő a következő napra is. 

2012. június 14., csütörtök

Csúcskategória

Egy városban töltött meleg, rohangálós, cipekedős nap után hazaérni, becsukni a kaput, lerúgni már a fűben a cipőt és beállni koszosan, porosan, kipakolás nélkül a cseresznyefa alá, s csak enni, enni a gyümölcsöt.

Túlcsorduló olaj

Jelenleg 4 (= négy) izgalmas dolog zajlik a háttérben, nagyon sok ez nekem már a ... jóból.

2012. június 13., szerda

Lemenőben


katt a képre

Limes

Annyira tudtam szomorkodni mosogatás közben (nem miatt), hogy kénytelen voltam megkóstolni a bodzalikőrt, minek következtében elhatároztam, bár nem ez volt a szomorúságom oka, de mint tudnivaló, a gondolatok képesek úgy ugrálni az elmében, hoyg csak érintik a pontokat, meg nem telepednek rajtuk, hogy én már nem barátkozom a harmincasokkal, ezek mind gyereket akarnak, mind, de mind, ilyenek, na, nekem meg sajog a szívem, vége, innentől csak a negyvenesekre vetem tekintetem. 

Főzze ki. Be.

Van ez a balatonos fényképem, amit a tihanyi Nagy-Kopaszról fényképeztem egy nagyon napsütéses délutáni túra alkalmával, tehát nem az az obligát balatoni kép, se nem tópart, se nem aranyló naplemente, hattyú sem, és hajók sem, hanem olyan, hogy a hegyről lefelé jön már az ember, de még messze nincs lent, hanem a derekánál följebb van, olyan mellmagasságban és akkor van néhány olyan pont az ösvényen, hogy szétválik az erdő és le lehet látni a tóra, jobbra erdő, balra erdő, középen a Balaton, de pont nem látszik a tó mellett futó aszfaltút, és elég messzire látunk be a tóba, vagy hogy is mondjam, ahhoz, hogy ember se legyen a vízben - szóval, ez az egyik kedvencem és most a Kifőztük oldalára feltöltötték néhány más fénykép(emm)pel együtt, ott van a Belső-tavas lóparadicsomos is, meg a messziretekintő is.
És az van, hogy lehet lájkolni, az a helyzet, de ki kell találni, melyikek az enyémek, hahaha.:)




2012. június 12., kedd

Teával engem boldoggá lehet tenni

"Igen, a világegyetem az ürességre szövetkezik, az elveszett lelkek a szépséget siratják, és körülvesz minket a jelentéktelenség. Nos, igyunk egy csésze teát.
Csönd támad, halljuk az odakint fúvó szelet, az őszi levelek zizegnek, majd  kavarogva elszállnak, és a macska alszik a meleg fényben.
És minden korttyal nemesedik az idő."
Muriel Barbery


Sétáljunk kitartóan az almafa alatt

Kitaláltam én a spórolás legegyszerűbb (mondhatnám, pofonegyszerű) módját, le kell fogyni, hiszen mennyivel kevesebb fonal kell egy kisebb test beburkolásához elegendő kendőhöz, s mennyivel kevesebb testápoló kell a viszonylagos ápoltság eléréséhez, biztosan rengeteget meg lehetne takarítani már ezzel is.

Társas-játék

Játsszuk azt, hogy a mai nap hangulatát nem határozza meg a feladott csekkek (meg a mögöttük lévő összeg) mennyisége.

2012. június 11., hétfő

Fogjuk be a szelet

Az, hogy  hozz, légy szíves, egy kis bazsalikomot, még sosem jött be visszakérdezés nélkül*, ezért ravasz módon  inkább hozzátettem, hogy ami a jobb oldalon van (mert az, hogy a rozmaring mellett, az szintén nem volt célravezető), de mára már jobbat találtam ki, ha azt mondom, hogy kellene bazsalikom a pestóhoz, az azonnali eredményt hoz, s itt nemcsak a fűszernövény azonosítására gondolok, hanem a kérés időbeli teljesítésére is.


*az melyik is?

Befőzés X. - rebarbara-grapefruit lekvár

A rebarbarára vadászni kell, elég sokat nyafogtam már emiatt, a piacon továbbra is 1200 Ft/kg aranyáron adják, ha fonnyad, hát fonnyadjon, akkor sem adják olcsóbban, rendben, de én meg nem fogom megvenni (nagyon más sem, ahogy elnézem). Szerencsére  kaptam tippet, hol olcsóbb, pontosan a harmadjáért szereztem be rengeteget, de még a grapefruitot is remek áron kaptam.
Így kezdődött, majd úgy folytatódott, hogy a wamp előtti napon készítettem el véglegesre a lekvárt, amíg (be)főztem, nem volt ezzel baj, utána döbbentem rá, hogy hány óra is van.

A lekvár receptje Esztertől van, ő pedig itt olvasta, azonban egyetlen ponton nem követtem a receptet, én ugyanis minden cuccot, vagyis a grapefruit levét, héját, húsát (utóbbi kettőt sajátos technikával szabadítva ki) egyszerre főztem (na jó, a magok külön voltak nálam is), nem szűrtem le, hanem ebbe ment a rebarbara, nevezzük lustaasszony lekvárjának, nem zavar. 
Olyan finom lett, hogy mivel minden trükközés ellenére sem tudtam úgy játszani az üvegekkel, hogy maradjon, egyetlen kanállal maradt, az pedig a kisebb palotaforradalom után eltűnt.

És a legjobb jóindulattal sem lehet pinknek mondani a lekvár színét, inkább mintha sárgarépából készült volna, nagyon vicces.

 

 





Reality show

A tegnapi nap legizgalmasabb legviccesebb pontja az volt, amikor egy férfi az állványom (még inkább paraván) mögött felhalmozott három karton lekváros üveg felől érdeklődött, hogy azt hol lehet kapni, mert  a Feleség pont ilyen cukikat szeretne venni.

2012. június 10., vasárnap

Wampra fel

Elmentem wampra, gyertek ti is! :)