Remélem,

a gyermekműsorok csatornájává váló m2 ma esti Zámbó Jimmy koncertje még nem számít a teljes átalakulás első lépcsőjének.

2011 a lila éve lesz,

aztán majd meglátjuk, mily vátesz lészen belőlem (nagy nem, ha ennyire telik), én mindenesetre kettes számú kedvencnek felveszem a listára, s ha így kezdem az évet, ami egyébként nem is igaz, mert inkább így végeztem az évet, akkor a folytatás is legyen hasonlatos, ha már ily kívánatos. Én festettem, ami külön gyönyörűség volt, ám hibádzik a dolog, mert még mindig fog, ereszti a színét, már nem nagyon, de ahhoz, hogy egy patológus szeme a nyakunkon megakadjon, még eléggé, ez azonban van, kit el nem riaszt, de az nem én vagyok.

 

 Hogy pediglen képeket egymás mellé hogyan illesztettem be, senki meg ne kérdezze, lett.Változtatni pedig nem enged.

Én ma nem öszegzek,

nem én, majd, ráér, minek kapkodni, a múlt év el nem rohan, én is itt vagyok még, mást mondok, még jó darabig bennem is marad a 2010, visszatekintésre sincs szükség, ezzel az egy éjszakával még csak az idő lépett a 2011-be, én még fél lábbal amott vagyok, a naptárt, azt lehet lapozni, meg cserélni, az én belső időm vasfoga kereke még nem ugrott, de nem gondolom, hogy nem jő el, siettetni pedig minek, mondd.

Elindult, megnyitott, kinyitott, létrejött

a web-shop, nem nyugodhattam, míg megoldást nem találtam. Végülis, ha belegondolok, ilyen szeretnék lenni, ezt a hozzáállást szeretném, hogy nem nyugszom, míg megoldást nem találok, jár az agyam, s kitalálok valamit, külső segítség nélkül, és még az sem bánt, ha nem a mások által kitaposott ösvényen megyek, hanem a saját lehetőségeim által kínált kereten belül próbálom kihozni (magamból) a legjobbat.

A bolt lényege, hogy minden, a Meskára, s egyéb helyekre feltöltött termékem megjelenik benne (rajta?), csak éppen kedvezményesebb áron, elvégre ez egy face-to-face kapcsolat lesz. Lesznek akciók, ilyenek és olyanok, rendelni is lehet, kommentelni, meg lájkolni, meg ilyesféle trendi dolgokat, hát persze. Meg csevegni, ki ne hagyjam!

Most pedig hátradőlök, még elnézegetem egy kicsit az új oldalt, majd elmegyek, s mindent felfalok a barátokkal elköltött /eltöltött ebéd során.

Tehát én úgy képzeltem,

hogy egy nagyon frappáns megoldással ma nyitom meg a web-shop-ot, mert az olyan jó megoldásnak tűnt, megírtam a bejegyzést, van már aloldalam is, de ezt a kettőt összehozni nem tudom, az aloldal csak dísznek van, minden bejegyzésem a főoldalon jelenik meg,még jó, hogy van lehetőség aloldal létrehozására, kösz, blogger.

ha esetleg és valaki...

A kedves Herz

pedig magára vessen, ha ugyanis a blogom az eddigi meghatározhatatlan kategóriából átvált gasztrobloggá, annak ő lesz az oka, ennek oka pedig, hogy láttam a 4 rúd szalámit (több helyen is, igen), melynek okán nekem nyálam csöppent, melynek oka, hogy meglehetősen szeretem.

S ezzel a ok-okozat dolgot kellőképpen kiveséztem, úgy vélem.

Alvásomat megszakítva

mutatom a kedvenceimet, néhányat felraktam a Meskára, de nem sokat, még nem jöttek el a munkás napok, mit mondjak.

A lenvásznat szeretem, nincs ezen mit ragozni, minden jó hozzá, minden, de minden, a zöld fedél és a piros tűzés is, bizony. :o)

Van ez a sok

alvás, kínos is már egy kicsit, mint a csecsemők, a  négy óránkénti evés is lassan meglesz, semmi komoly tennivaló, átlebegek én ebbe a 2011-be, ha így folytatom, s hogy bánom-e, baj-e, ki tudja, felébredni egy új évben, új helyen, új testben, új lélekben, azért az nem lenne rossz.

Én azért csak azt mondom,

hogy szép dolog, hogy (egyébként szeretett) rokon/ok, meg finom ebédek, sok alvás, nagy séták, rengeteg olvasás, kötögetés, meg zserbó, de azért itthon a legjobb, még akkor is, ha a (z itthon maradt,s más gondjára bízott) macskánknak sikerült mindennemű idilli karácsonyi illatot, úgyismint narancs, mézeskalács, gyertya, külön-külön, de együtt is elnyomnia, magyarul penetráns macskapisi szagot érzek, üdv újra a földön, utazó.