Mert...

...amikor már úgy éreznéd, hogy kicsit jobb, hála a sok pozitív tevékenységnek, meg a sok lelki támasznak ismerőstől-ismeretlentől, no és ne feledkezzünk el az antidepresszánsról, meg a hozzá tartozó doktornőről sem, akkor azért még lecsap, csakhogy ne felejtsd el, miért is vagy itthon. És lehet dideregni, meg nem-aludni, meg szorongani, meg sírni és egyáltalán kilátástalannak látni mindent. És valószínűleg nem segíti a folyamatot a bezárkózás sem, de ember legyen a talpán, aki képes kimenni ilyenkor. És jó, hogy ez biokémiai dolog megspékelve egy kis lélekkel, értem én, de hol marad belőle a józan ész, meg az akarat?
És elolvashatok én ezer cikket, könyvet, akármit, akkor is értetlenül állok előtte, mert ha valamit szerettem volna elkerülni, akkor ez az a betegség, melyet tudományosan unipoláris depressziónak hívnak, de én csak rohadéknak.
És bocsánat, de most csúnya napok vannak mögöttem, nem tudok szépet és jót írni. Vidámat meg főleg nem. Majd holnap. Remélem.

Már megint / Again

Azt vettem észre, hogy a tárgyak mérete fordított arányban áll a létrehozásukhoz szükséges idővel. Minél kisebb valami, annál több időt vacakolok az elkészítésével. S bár a múltkor kitaláltam, hogyan lehet belevarrni a bélést és a cipzárt géppel, egy varrással a helyére, azt mostanra tökéletesen elfelejtettem, és még ki is egészítettem a cipzár nyithatóságára vonatkozó problémakörrel. Így fejlődöm én.
Szóval, még 1-2 alkalmat adok magamnak, hátha csak gyakorolni kell, de ha nem megy, átnyergelek a nonfiguratív textilművészetre.
Ja, azt még nem is mondtam: annyiszor kellett levágnom valamit az anyagból, hogy csak a tollak nem férnek bele, amit én egy tolltartó esetében alapkövetelménynek tartanék. Legkisebb barátnőjének még várnia kell a remekműre. :o)
Persze, ilyenkor nem felejtem el belevarrni a cimkémet, tök jó.

My experience is the follow: the smaller the object is the more time I need to prepare it. Last time I could invent what the best and easiest way is sewing the zip but I have already forgotten and (what's more) new problems cropped up regarding it. This is my development.
I will give some opportunies to myself for practising but if things go on like this... I will choose a new category e.g. non-figurative textil-work.
By the way: although this phantastic creation wanted to be a pencil-case, the pencils don't have enough place in it. So the female friend of our Youngest has to be very-very patient....

Mucha

Ha valaki szereti a szecessziót/art nouveau-t/Jugendstil-t, ki ne hagyja a Mucha-kiállítást a Szépművészetiben. Művészettörténeti adalék: soha nem tudtam, mi a különbség fenti stílusok között. Jelentem: semmi, csak területenként másképpen nevezték. Jugendstil természetesen német nyelvterületen, szecesszió a Monarchiában, míg az art nouveau francia területen. (Spanyolország: modernismo, Olaszország: stile floreale...)
És az art deco pedig az art nouveau építészeti és iparművészeti irányzata, bár csak gyökereiben lelhető fel az eredeti stílus.
A kiállítás nagyon tetszett, s bár mostanában nem vagyok emberbaráti hangulatban, ennek ellenére mindig örömmel tölt el, hogy sokan kíváncsiak még a művészetre.

If somebody likes the secession/art deco/ Jugendstil... please don't miss the exhibition of Mucha in the Museum of Fine Arts! I have never known what the difference is between them but yesterday I was enlightend: nothing. The name depends on the area: the style was called Jugendstil in Germany, secession in the Monarchy, art nouveau in France.
And the art deco is the industrial design of art nouveau.