Előtte / Before:
Utána/ After:
A kötés nekem sok mindent ad, ad megnyugtatást, pihenést, kikapcsolódást, ad szép sálakat és kendőket (utóbbi egyelőre ígéret, mert a két megkötött kendőből egy nagyon vastag, a másik..), hozzáadott értékként pedig ad türelmet. És most nemcsak arra gondolok (de arra is), hogy számolni kell a szemeket, egyet sem lehet tévedni, különben jön a bontás, újabb számolás, hanem arra a fajta türelemre is, hogy talán mégsem kendő lesz a fonalból, vagy éppen nem az a kendő.
Olyasmi ez, mint amikor rájövünk, hogy a csúcson állni nagyszerű érzés, de az oda vezető út, az a meghatározó, de ez messze vezet, még magam sem tudom, merre. Viszont talán ezért nem bánom, hogy a Luteához szükséges fonal elfogyott, nem sok hiányzott hozzá, talán ha csak 3-szor kötöm le a chart-tot, elég lett volna?, fene sem tudja, de akkor talán már nem is Lutea lett volna.
Én nem bánom, más se tegye.
The knitting gives me a lot of things e.g. reassurance, relaxation, leisure, wonderful scarfs and shawls and patience, a lot of patience. I am thinking not only of the counting of the chaines, I can't make a mistake otherwise I have to pull down the rows ... but sometimes the yarn doesn't seem to want a particular shawl, it has an own life, own plan, yes.
That's why I am not sad or nervous, no, I am aware the fact this yarn didn't want to be a Lutea Shawl, It depends on me to find out its future.
I don't mind, don't do it!