Sosem felejtem el, amikor egy ismerősöm férje mutogatta a vadászat után készült képeit, volt ott vaddisznó elölről, oldalról, sötétben, világosban, felülről, vakuval, vaku nélkül, úriemberekkel, nélkülük, mindenhogy. Valami ilyesmi következik most, életem első Lamináriája!, megérdemli, meg bizony.
Tudom, hogy
- már a kiinduló fonal sem volt megfelelő, vastag is, kétágú is
- mindehhez nem ismételgettem eleget az "elég lesz, elég lesz" mantrát, mert elfogyott
-naná, hogy nem sikerült ugyanolyat kapnom, akkor viszont ne is törekedjen a hasonlóságra, legyen jó elütő, így sikerült ezt a kellőképpen öregasszonyos sötétbarnát választanom
- olyan vastag, hogy mehetek vele Novoszibirszkbe, tehát nem egy gyűrűn áthúzható csipkecsoda
- összhatásában is öreges
- nem egyenletesek a szemek
De az enyém, én kötöttem és nagyon örülök. Nagyon. Nem gondoltam volna, hogy meg tudom kötni, nem is tudtam volna, ha nincs Ercsu, a kedves, akitől nemcsak a kendő kötését tanultam meg, hanem azt is és legfőképpen azt, hogy a kötés nem feladat, hanem élvezet, s ezt nem verbálisan hajtogatta, mondania sem kellett, a pórusain jött át az üzenet, én csak befogadtam, magamévá tettem. Élvezem is, Ercsu, szívből.
És még azt is elmondom, hogy ma este, a grillezés utáni parázsbabámulós, gondolatgenerálós összebújáskor ezt fogom magamra teríteni. Meg mindenkire, aki aláfér.
Tudom, hogy
- már a kiinduló fonal sem volt megfelelő, vastag is, kétágú is
- mindehhez nem ismételgettem eleget az "elég lesz, elég lesz" mantrát, mert elfogyott
-naná, hogy nem sikerült ugyanolyat kapnom, akkor viszont ne is törekedjen a hasonlóságra, legyen jó elütő, így sikerült ezt a kellőképpen öregasszonyos sötétbarnát választanom
- olyan vastag, hogy mehetek vele Novoszibirszkbe, tehát nem egy gyűrűn áthúzható csipkecsoda
- összhatásában is öreges
- nem egyenletesek a szemek
De az enyém, én kötöttem és nagyon örülök. Nagyon. Nem gondoltam volna, hogy meg tudom kötni, nem is tudtam volna, ha nincs Ercsu, a kedves, akitől nemcsak a kendő kötését tanultam meg, hanem azt is és legfőképpen azt, hogy a kötés nem feladat, hanem élvezet, s ezt nem verbálisan hajtogatta, mondania sem kellett, a pórusain jött át az üzenet, én csak befogadtam, magamévá tettem. Élvezem is, Ercsu, szívből.
És még azt is elmondom, hogy ma este, a grillezés utáni parázsbabámulós, gondolatgenerálós összebújáskor ezt fogom magamra teríteni. Meg mindenkire, aki aláfér.