2009. augusztus 28., péntek

Vásárfia

Egyelőre ennyit töltöttem fel a Meskára, a többit és az újakat holnap!



Hohohohó...!

Mert amikor először a laptop kapott egy kis folyadékot a jóvoltomból, majd pedig a Husqvarna masinérián a tűbecsavaró csavart (jól meghúzva, álljon az a tű!) letörtem, akkor azért elgondolkodtam, hogy mi is való az én kezembe. Vasgolyó, azt talán nem teszem tönkre.
Így aztán 3 hét szünet, ill. Machintosság-feneség után igen nagy megkönnyebbüléssel vettem tudomásul, hogy a laptop simán javítható, sőt, bevették garanciába is, bár rosszul esett, amikor a szemembe nézve a lelkemre kötötték, hogy nem, nem szereti, nem akarja, nem kell neki folyadék. Nagy melegben sem.
Másik masinéria is kapott egy csavart, s a szervízben az őszes bodros szintén szép lassan, tagolva a lelkemre kötötte, hogy nem, nem csavarjuk az egyébként a géphez kapott csavarhúzóval, elég manuálisan rögzíteni a fránya csavart.

Most pedig tobzódom az örömökben, s ha igaz az a megállapítás (márpedig az), hogy az írás a gondolat vizuális úton való képi megjelenítése - akkor vége a 7 szűk esztendőnek, már nem a Mac előtt ülök bénán, kapargatva az elmém felszínét, hanem tér vissza belém az élet, érzem is már, így aztán a rengeteg, belém szorult magvas gondolat mint a láva tör fel, mi lesz ebből...kérem.

És bizony, hogy varrtam 2 táskát is, tűt nem cserélek, amennyiben igen, akkor csak kézi hangolás lesz, egyébiránt fényképek holnap. Mert holnap is itt leszek, meg holnapután is . :o)

2009. augusztus 27., csütörtök

Elment

Mert vannak a sztárok, a hírességek, hagy ne mondjam: a celebek, és volt egy olyan ember, akit én előbbiek mellőzésével inkább IKON-nak titulálnék. Egy korszak ikonja volt. Ma temették Cseh Tamást.

2009. augusztus 24., hétfő

)ssyegy;sk;ppen - összegzésképpen

Na, ilyen az, amikor nem állítom át a Mac-et. Ami pedig előfordul. :o(( Jobb esetben a cím után azonnal, rosszabb esetben... mesélhetnék.

Vége az 5 napos vásárnak, nem bánom, szép volt, jó volt, elég volt. Félreérthető voltam az előző bejegyzésben, nem sikerült rosszul. Úgy is mondhatom, hogy bizonyos, jelentős szempontból kifejezetten jól sikerült. Más szempontból kifejezetten rosszul, egy barátság bánja a munkamorálról (vagy miről) való eltérő felfogást.

Vásároltak táskát, neszeszert, állatkákat, apróságokat és még két közepes faliképet is megvettek, ez volt a meglepetés. Kaptam megrendelést, vittek névjegyet, dicsértek, tapogattak (nem engem!), nézegettek. Ami megmaradt, az holnaptól a Meskán megtalálható, de előtte ide is rakok képeket. Főleg nyári dolgok (jut eszembe, egy előttünk elhaladó hölgy a párjának így jellemezte a portékánkat: ezek házi, kézzel varrt cuccok), ezért valami kedvezmény, akció várható. :o)
És nekilátok a megrendeléseknek, nem feledve szegény Millie-t. :o(

2009. augusztus 23., vasárnap

Rémes randik

Csak mondom, hogy ma vagyok utoljára a vásárban- ezt nem bánom.
Hogy a mai délutánom-estém is erre megy- ezt sem.
De hogy minimum két bloggertársam megismeréséről maradtam le - azt nagyon. Mert ez egy olyan vásár, hogy emberek akkor jönnek, ha van program, az pedig igen gyakran délután 4- este 11 közé esik. Kezdőként (többek között) ezt sem tudtam. :o(
Na, akkor lányok (Zsukka, Kdatta) nincs mit tenni, össze kell hozni egy randit a székes fővárosunkban.
Zsuzsival összejöttünk és szerintem Princi is ott álldogált a bodegám előtt, csak akkor még nem láttam a blogjába feltöltött fotóját.
Remek. Vagy: rémes.