Tejbegrízre mindig fahéjat szórunk (nem tudok fahéj nélkül élni, mit nem lehet ezen érteni, de ezt emelkedő hangnemben kell ám mondani), de úgy, hogy legyen szeme, orra, szája, ez a rend nálunk, mégis, amikor a Legkisebb (az érettségiző) formálta a saját tejbegrízét, akkor nekem kicsit összeszorult a szívem, nosztalgia vagy deja vu, eldönthetetlen.
