Amikor a Legkisebb azt mondta* pár hete, hogy gyerekkorában feküdt az ágyban és a szemébe sütött** a toboz alakú égősor és az milyen jó volt, akkor eszembe jutott, hogy 20 év után ez az égősor megadta magát, el ne felejtsem, hoyg venni kell egy újat. Elfelejtettem. Hosszan. Viszont a megfelelő időben a megfelelő helyen voltam, így az üzlet bejáratával szemben 5 méter hosszan és 2 méter magasságban sűrűn elhelyezett égősordobozokról eszembe jutott, hogy hát tényleg. Ki is választottunk Zével egy 200 égőset, ár - darabszám arányban ez vitte a pálmát, kell a 200, nem is kérdés.
Itthon aztán megpróbáltuk ráborítani a karácsonyfánkra (mert nekünk már áll a fánk, ennyire előrehaladott állapotban vagyunk), és én úgy gondoltam az éles logikámmal, meg a sok éves tapasztalatommal, hogy sokkal célszerűbb előbb feltenni az égőket, megelőlegezendő, hogy a korábban felrakott díszeket és mézeskalácsokat mind leverjük, szóval, próbáltuk ráborítani a fára a cuccot és hát csodálkoztunk, hogy milyen bénán van ez összerakva, nem akarom mondani, hogy Zé mit feszegetett, hogy hova kell azt rakni, még jó, hogy nem rontottuk rögtön el, lényeg a lényeg, hogy kiderült, beltéri függönyégőt (égőfüggönyt? égő függönyt??) vettünk. A függönyégő az a cucc, amit nem fára szoktak tenni, hanem dekorációnak, gondolom én, mert igazából az elmúlt években nekem ez a játék kimaradt. Mi rövid belső meghasonlás után rátettük a fára, meg lehet nyugodni. Tök jó lett, messziről olyan, mintha egy nagy csillag lenne a szobában. Karácsonyfa helyett. A beazonosítás céljából alkalomadtán még díszítgetjük majd.
Mindazonáltal úgy érzem, magyarázatra szorul, miért is érkezett idejekorán a fa, hát megmondom: csak. Mert úgy volt kedvem. Mert úgy éreztem, kevés részt hasítottam az adventből. Mert kell az illata és az erős ágai, hoyg elhihessem, lehet szent az este. Lesz is.
Ajándékok még nincsenek, nekem vasárnap még wamp, de perpill úgy érezzük, a szombat esélyes a beszerzésre, a késői vásárlás előnye (és nézzük azt), hogy fejben néhány játszmán túl vagyok, kinek mit és hol, már csak a materiális része van, ugye. Nagyjából tudom, hoyg mit főzök hétfőn (all day long), még kicsit csiszolom, hogy a jóétvágyú férfikar, a vegetáriánus Középső, a végre itthon lévő Legkisebb és a magát gluténérzékenynek gondoló Legnagyobb is örömmel üljön az asztalhoz. Én a Mindenevő szekciót erősítem.
Rend nincs, tisztaság sem, viszont a lehetőség a takarításra adott, ugyanis az történt (felfejtettem a fonalat, mert megrökönyödtem, meglátva a sok flakont), hogy én, kérem, akartam takarítani, ezért az elmúlt pár hétben vettem is a szokásos bevásárlás alkalmával tisztítószereket és mindezt minden héten. Minden héten tiszta lappal nulláról indultam.
Így azt mondhatom, hogy bár nem sikerült elérnem a minimális fokozatot, a házban benne rejlik a lehetőség egy szép, tiszta, új évre.
* a család bizonyos részei által szó érte a ház elejét, hoyg mindig csak a Legkisebbről írok, a többiről nem, így most megragadom az alkalmat és elmondom, hogy pl. amikor aggódtam, hogyan lesz a karácsony a Középső albérletében, a konyhában pl. mi nincs és mi van, akkor a csemete azt kérte, írjam ide, hogy ez aljas rágalom, az ő hűtője nem üres, van benne például két üveg sör és egy fél üveg vodka. akarhatja- e valaki, hogy írjak róla többet?
** klasszikust csak pontosan lehet idézni, így nem finomítanék
