
Az a jó abban, ha huzamosabb ideig nincs itthon az ember (ami egyébként kategorikusan rossz)
, hogy amikor viszont végre itthon van, akkor nagyon tud örülni az olyan, normális esetben minimum vérlázító mondatoknak, minthogy:
- mama, te iszonyat süket vagy (Középső)
- nálunk teremnek a fél pár zoknik (Férj)
- nincs valami rágcsálnivaló? (mindenki)
- ki mosogat?
Ugye, ugye, csak megközelítés kérdése az egész. :o)