Szentencia

Amikor a Férfi, kezében sörrel, Európa Kiadót hallgat, akkor az "ugye nem felejted el a mosogatást?" nem a legjobb kérdés. De még csak nem is jó kérdés.

A talán-mályva

a biztos-Mária nénitől jött a kertbe, talán 10 éve is megvan ennek már, azt mondta, talán fehér, talán rózsaszín, s talán ez volt az egyetlen bizonytalansága, mert egyébként biztos volt, mint a kőszikla. Biztosan tudta, hogy kell  egy csipet kékítő a mészbe, mert attól még fehérebb lesz a fal, hogy nem jól kapálok, hogy a paradicsom alsó leveleit le kell csipkedni, hogy öregkrumpliból mit lehet főzni, hogy mikor kell locsolni, s mikor nem, hogy mit hová kell ültetni és mikor, hogy a faluban mi történt, hogy hogyan kell oltani, és egyáltalán, mindent.

Légy biztos, hogy nagyon hiányzik, hiszen csak úgy burjánzik bennem a talán-lét.

A múlt

télen készített mézeskalács szív ezen a nyáron a fürdőszobában lóg, hogy az őszi párában megroskadjon, s tavaszra írmagja se maradjon. Miközben arra vágyom, hogy legyek én is ily egyszerű, közben attól félek, hogy az egész életem belesűríthető egy (hasonló) mondatba.

Nálunk a törölközők helyén mézeskalács lóg, ilyen praktikusak vagyunk, bizony.

Még hőség volt

(de ennél tovább nem megyek), amikor a táskát rendelték, igaz, augusztus elejére, tehát nem én vagyok rossz helyen, ugye, egyébként pedig a nyár még sokáig tarthat, sőt, lesz jövőre is.hahaha.

Limara

(óh, Mara!) receptjei mindig beválnak, így lett nálunk ma az ebéd calzedonia calzone. A sütés következtében pedig elviselhető hőmérséklet.

No spoiler - Fiókregény

 Minden be-és rávezetés  nélkül mondom, hogy a könyv olvasása közben végig retro hangulatban voltam, ebben (gondolom én) szerepet játszhatott az is, hogy én úgy tippeltem, a 70-es években játszódik a történet.Végig motoszkált bennem egy érzés, hogy ismerős, ismerős, mármint nem a történet, hanem az egész, a hangulata, végül Palotai Borisnak nyújtottam kezem, van-e, ki emlékszik még rá? A moly-on pedig utána ajánlották, tehát nem véletlen az érzés.

És akkor arról a furcsaságról beszéljek-e, mert kell rajta vihorásznom, hogy javarészt a Sándor Erzsi hangján hallottam a könyvet*, mintha ő lett volna a narrátor, a könyv első felében mindenképpen, a közepe táján elhalványodott elhalkult, s mire  rádöbbentem,  hogy eltűnt, addigra vissza is tért, de ez azért érdekes, mert kb.a könyv is ebben a hullámban érdekelt, az első 100 oldal igen, utána kevésbé (néha egyáltalán nem), a vége megint igen, tehát azt a nagyon releváns megállapítást tehetjük, hogy a Sándor Erzsi hangoskönyve tulajdonképpen tetszett.

*hangok a fejemben, még nem tudom, nevethetek-e rajta vagy sírnom lenne ildomos

 

Ez tegnap

készült, még nyugalmi állapotban, az egyik kedvenc színkombinációm, hogy barna is, meg kék is.Ilyen is, meg olyan is.Mint mindenki.

Volt egy zaklatott

éjszakám, mit ne mondjak, először el sem bírtam aludni, mármint alvásra gondolni sem tudtam, aztán már tudtam, meg tettem is érte mindent, mégse, volt egy kis gyorsvonatos zötykölődés a fejemben, na. Aztán elaludtam, akkor meg viaskodtam, így kell mondani: önnön magammal, a bennem élő két fél úgy küzdött egymással, amint küzdött Jákób, végül úgy elfáradtam, hogy álomba merültem, mely álomban na hol is voltam?

Most ugyanez van nappali megvilágításban.

Hogy a WAMP-ra

felvettek, ezt szeretném csak mondani...meg hogy hát jaj..

Még az is

lehet, hogy csak az volt a bajom, hogy napok óta nem volt itthon erőspaprika. De ma megtaláltam a chilit, helyreállt a világbéke.

Most

frappánsat kellene írni, de egyben kerülni az időjárásra vonatkozó mondatokat is (hogy nyári táska), így csak a lényeget mondom, vagyis, hogy ez is big bag, csak annak kistestvére, ami igazából nem is kicsi, mert konkrétan. az egyetemes lexikon is belefér, de az eredetinél azért kisebb.Olyan, mint a babakonyha, minden megvan benne, csak kisebben. Nálam small bag néven fut.

És időre teljesítettem.

 

Cinikusan,

vitriolba mártott tollal azt akartam írni, hogy

Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,

mert ilyen a humorom mostanában, ilyen kis vicces vagyok, és akkor még szerettem volna ezt a témát alaposan kivesézni, hogy milyen szar vacak az idő, én ezt mennyire nehezen, satöbbi, jó, most is leírtam, de csak jelzésértékűen, tudnám én ezt fokozni, de rádöbbentem, hogy olyan vagyok, mint egy öregasszony, egy angol öregasszony, kizárólag az időjárásról tudok beszélni, hát hová keveredtem és mi lett belőlem. Persze, borzasztóan sajnálom magam, mert önző is vagyok, ez van, napenergiával működöm, de azért emlékszünk még arra, amikor a hőségben a forró homokba akartam dugni a fejem, tehát gyakorlatilag tökmindegy, ha én panaszkodni akarok, akkor tudok is.

Na de most váltás van, nem lesz  időjárás blog, nem akarom itt megtárgyalni a napi csapadék- és hőmennyiséget, ezeknek rám tett negatív hatását, majd csak valahogy elvergődöm a következő nyárba, már ha lesz még itt nyár valaha. Egyébként pedig odáig fajult a dolog, hogy komolyan fontolóra vettem, legyek-e alkoholista, igen, ez elhatározás kérdése nálam, mert a FB-on volt valami kérdőív, hogy finnülök-e rendesen, mert ha pl. nemtudommennyi vodkát iszom, akkor már igen, és akkor elgondolkodtam, hogy tényleg, még nem finnülök, sürgősen tegyünk valamit ellene, elvégre nálunk is milyen sötét van napközben is, a finneknél is, de ők sokat isznak és milyen jól bírják ezt, tehát ha iszom, akkor én is jól fogom bírni. Ez a Zazálea-féle szillogizmus, kicsit sánta, de hátha igaz.

Aztán rövid és gyenge kísérlet után letettem róla, mert nem jó mégsem, nem nekem való, viszont este több év után felmentem ide és miután megvertem ezt-azt, egész jó kedvem kerekedett, tehát igaziból nekem nem alkohol kell, hanem csata, lehet nekem stratégiai játékokat (is) ajánlani, aztán meg majd csak beköszönt az ősz, nem igaz?,s akkor nem kell várni a meleget, meg napot, meg ilyen haszontalan dolgokat.

Túlélési tanácsok nyarat váróknak rovatunkat olvashatták.

A nyár,

igaz, nem érdeklődés hiányában, hanem egyebek miatt, de idén elmarad. Bár később még próbálkozom.

NYÁR NEVŰ ALKALMAZÁS TELEPÍTÉSE…..
██████████░░░░░░░░░░░░░░░░░░░ 33% KÉSZ.
A telepítés nem sikerült.
404-es HIBA: Az évszak nem található.
Az évszak amit keresel vagy el lett távolítva vagy megváltozott a neve, esetleg épp nem elérhető Magyarországon.
Kérlek próbáld meg később

forrás

Licitálni

lehet egy táskámra, most ez a játék, mert ilyen kedvem van, érdemes, én azt mondom.

 

Közben pedig nem felejtjük, hogy az UrbanEve-vel közösen indított játékunk még ma éjfélig tart, részletekért katt ide.

Jó kis életteli, friss színek, igyekszem ezt nézegetni a természet helyett, ezt kellett megérnem.

Jól van,

augusztus, nem tudok belenézni a tomboló napba*, de azért remélem, tartogatsz finom meglepetéseket.

* Csécsei János

Hol vagyunk már

attól, amikor a legkisebb az első tereplovagláson mindkét kezét eltörte...Kisimul az arca, ha lovon van és kisimul az arcom, ha lovon látom.

Mára

halasztottam, de felesleges volt, semmivel sem jobbak a fények, az időjárás, a kedvem. Úgy kezdődött, hogy a Marilány kért (és folyamatosan kér) egy magyar motívumos táskát, de a minta legyen szerény  és visszafogott, amilyen ő maga. Nem ilyet, dehogy, ez csak egy próba, hogy képes vagyok-e egyáltalán kivágni egy meghatározott formát.  

Gondolom, a beköszöntött ősznek tudható be, hoyg vízlepergető anyagból készítettem, a piros pedig az előzőből fakadó elégedetlenségemnek. Mondjuk.

 

Vasárnapi vers

Kosztolányi Dezső: Lánc, lánc, eszterlánc...

Lánc, lánc, eszterlánc,
Eszterlánci cérna
Kisleányok bús körében
Kergetőzöm én ma.
Nincs semmi aranyom,
Jobbra-balra löknek,
Körbe-körbe, egyre körbe,
Láncán kis kezöknek.
Merre menjek, szóljatok?
Hátra vagy előre.
Az erdőbe megbotoltam
Egy nagy, csúnya köbe.
Voltam én is jó fiú,
Istenem, de régen
Csigabigát én is hívtam
Kinn a régi réten,
Verset mondtam én ám
Gilice madárra,
Magyar gyerek gyógyította,
Török gyerek vágta.
Jártam az erdőkben is
Csillagot keresve,
Aranykapun én is bújtam
És aludtam este.
Nézzetek rám, húgaim,
Éjjel most nem alszom.
Bámulom a holdvilágot,
Véres már az arcom.
Nézzetek rám, lelkeim,
A cipőm levásott.
Körmeimmel, kárörömmel
Csúnya gödröt ások.
Szánjatok meg, szíveim,
Rongyos a kabátom
Szédül a lánc, szédül a tánc,
Már utam se látom.
Szeretem a láncot én,
De úgy fáj e sok lánc,
Szeretem e táncot is én,
Csakhogy ez pokoltánc.
Engedjetek innen el,
Hagyjatok magamra.
Este szépen süt a lámpám,
Este jó a kamra.
Hagyjatok szaladni még,
Tündérekbe hinni.
Fehér csészéből szelíden
Fehér tejet inni.