Kattogás

Dologidő van, ez mennyivel szebb, mint a kisemlátszomamunkából, mindenesetre valamiért azon kattog az agyam, hogy nekem feltétlenül meg kell tanulnom gépírni, mondhatom, nagyon aktuális, nagyon.

És azon is gondolkodom, amit a minap hallottam a rádióban, hogy "azért írok blogot, hogy megtudjam, min is gondolkodom".

Apróságok / Oddments

 Azon az alapon, hogy előbb a rossz hírt választom, utána a jót, mert ... nem tudom, miért, de ezen az alapon előbb mutatom a kevésbé sikereset, mármint a pick-pack pénztárcát. Nem tudom, mi a bajom vele, de oly nyögvenyelősen lettem kész velük, hogy elment a kedvem, de az sem tetszik nagyon, hogy kilátszik a fém két vége, vajon miért, tudja valaki?

I have prepared two coin purses but telling the truth I don't like them. I am not aware of their mistake but something is wrong, maybe the margin of the frame shouldn't be visible?

Amennyire az előbbit nem, ezt annyira igen, két rekeszes irattartó, vékony és lapos, nem foglal sok helyet, mégis elfér benne minden irat. Igen, nekem még régimódi személyim van, nem bír lejárni a szavatossága, s el sem bírom hagyni.

But this wallet is my new favourite, it has two pockets, flat and thin enough but all of our documents have place.

 

Hiába,

hogy ez az én felületem, én tépelődésem, én véleményem és gondolataim, mégis nehéz írnom a közvéleménykutatás eredményével kapcsolatban anélkül, hogy ne legyen valaki, aki nem azt látja benne, amit én, vagyis, hogy magamról írok, magamat identifikálom, helyezem el a polcon, nem mást.

Pedig van véleményem, de van ám.

Fonalas

Egészen másképpen néznek ki a festett fonalaim egy feltekerés után, némelyikre rá sem ismerek, az addig különállónak tűnő színek egybefonódnak, rendezetté és csábítóbbá válnak . De hát mi is ilyenek vagyunk, rendbe tesszük magunkat kívül és belül, s ettől leszünk oly vonzóak és harmonikusak, hogy a teljes egész képét kínálhatjuk.

 

A laptop

előtti ebéd honnan is ismerős, honnan is. Most azonban kapkodás és idióta kolléganő nélkül, ez releváns mégis.

Zöldet, meg feketét, de leveleket is

Úgy csinálom, hogy az asztalom feletti polc szélére ragasztom a tace-paokat, névvel, termékkel és újabban dátummal ellátva, de ZM szerint  hosszabbítani kellene a polcot. Mindenesetre megint levágtam a hétfejű egyik fejét, miközben arra gondoltam, hogy ugye, hogy rendelt ideje van mindennek, még a varrásnak is, hetekig gondolni sem bírok egy-egy megvarrandó feladatra, aztán pedig pikk-pakk összehozom, de csak akkor, amikor késztetésem van rá.

Szerencsére időben volt ez a késztetés, mert a (magam szabta) határidő november eleje volt.

Helyem

Esténként pezsgőt inni nagyvilági és elegáns, helyzettől függően hűvösen decens is.
Esténként kakaót inni meleg és otthonos.
A kettő között foglal helyet a martini, de talán a vodka-narancs is.
Helyem a világban.

Falusi Foster

De komolyan nem értem a Foster-terven való felháborodást (pedig meghallgattam, elolvastam pro és kontra sok mindent), jöjjenek csak el a mi, modern  falunkba, akkor majd elcsodálkozhatnak, mennyi tájba illő, s mind építészetileg, mind hangulatilag, mind színvilágilag a faluba szervesen illeszkedő ház van kies környezetünkben. A mai kedvencem a sátortetős (ijesztően) kék ház (amikor ráböknek a falfestékre, akkor arra megkönnyebbülnek legalább, hogy éppen ilyet akartam?), szinte kiemelkedik a többi szürke és unalmas közül, bár a bíbor színű sem rossz, csak éppen nem itt, hanem Velencében és pár száz évvel a keletkezése után. Csak éppen annyi időm nekem nincs.

Egyébként pedig mekkora bátorság kellett a Louvre bővítéséhez is, ugyebár.

(A Foster-terv- kalandos, izgalmas, lebilincselő, fordulatokban gazdag könyv, mondjuk)

Gomboskodás /Buttons

 

A varrásnál egyre jobban tudom, hogy mit szeretnék, s néha képes is vagyok megvalósítani azt, amit kigondolok, sőt, még az is előfordul, hogy elkészítés után is tetszik. A fényképezés azonban más, ott a legtöbbször nem érzem/nem látom, hogy jó, de legalábbis elfogadható az eredmény, sőt, a  képernyőn látható fotó nem egyezik meg a számítógépben láthatóval, igaz, gyakran utóbbi jobb. Nagy bizonytalanságban vagyok, mert a fejemben él az a kép, amit szeretnék, csak valahogy beszorul a fejembe, s nem jön ki onnan, csak ritkán.

A neszesszerekről pl. szerettem volna egy képet, amelyen minden éles, minden szín élethű, olyan megkívánós képet, most azonban csak a képzeletre hagyatkozhat mindenki.

Amikor a Középsőnek mutattam a neszesszereket, egyszerre kezdtünk beszélni, én mondtam, hogy a barna  a kedvencem, ő mondta, hogy a barna milyen öreges. Nálunk gondolat-, és véleményszabadság van.

 

Ömlesztve/ Mixture

 

Lassan kezdek lemondani az alvásról, minek az, mikor ott az egész január. Az a nagyon furcsa az egészben, hogy sok energiát fektettem be, hogy megismerjenek, hogy akarjanak engem, most pedig itt állok hullámokkal a fejem felett, s azon gondolkodom, hol a határ(om). Igyekszem úgy csinálni, hogy felváltva éjszakázom, s alszom, amikor pedig alvós napom van, akkor éjfélkor ágyban vagyok, s az jóleső.

Az olvasmányaim is egyre könnyedebbek, egyre lassabban is olvasom őket, de ez nem aggaszt, mert nem félek attól, hogy most már örökre csak lektűrök töltik ki az estéimet, bár való igaz, hogy a krimik még éjfélkor is felcsigáznak, hiába, én ezen szocializálódtam. De ez már nemcsak nekem nem kínos, pár hete tudtam meg, hogy senkinek nem az, így az utóbbi 30 évre visszamenőleg sem kell letagadnom a polcunkon sorakozó sorozatot.

A lelkünk mellett a testünket is egyre inkább a könnyedebb étkekkel tápláljuk, tepsis krumpli, főzelékek, szójás-mézes csirkeszárny, meg ilyenek, és ZM mindennek örül, én pedig mindezért örülök.

Óh, igen, a rádiót ki ne hagyjam, mindig is MR1 rajongó voltam, s bár az utóbbi években romlott a színvonala, éjjelente remek műsorokat lehet hallgatni, azt hiszem, ez az a pont, ahol még teret hagyok az elgondolkodtató magamba áramoltatásának, nehogy kiszáradjon az a lélek, mely továbbvisz.

(Csak néhány dolgot töltök fel a Meskára, de azok fent vannak.)

Időzavar

Nagyon elkanászodott a cicusunk, mióta (mivel) a kutyusunk nincs, kicsit elkényeztettük, végül ZM heteken át tartó következetes szigorral rászoktatta, hogy nincs egész nap evés és ivás, az étel reggel 7-kor és este 7-kor érkezik. Most már csak azt kell megértetnie vele, hogy óraátállítás volt, gyomrának hangos korgása csupán illúzió.

Nekem ez

Weöres Sándor: Vonzás 

(Áthallások)

Hosszú a virágfüzét,

kéztől kézig ér,

valamennyi kézen át,

kezdettől végig ér.

Átlépünk a hegyen,

fogjátok a füzért

mindkét hegyoldalon.

Lejtünk a tengeren,

fogjátok a füzért

mindkét partoldalon.

Szállunk az égen át,

a csillagok között,

hosszú a virágfüzér,

kéztől kézig ér,

valamennyi kézen át

kezdettől végig ér.

(És ezt Kalákáéktól, de nagyon...)

El vele

Én, persze, nagyon megértő és együttérző voltam, amikor ZM-nek ki kellett dobnia egy, a főiskolai időkből származó (játszós) nadrágját, mert végre kihízta. 23 kemény munkája ez az eredmény, sokat kellett nekem főznöm, hogy ezt elérhessem.

Készen / After blocking

Uszoda előtt megkönyörült rajtam a Legkisebb, de ennek súlyos ára lesz, tudom én, a kényszer azonban erősebb volt az óvatosságomnál. (Nem kell senkinek, a terápiás feladatot már teljesítette, így eladásra kerül. Nem, nem a legkisebb. Bár... :o) )

Vasárnapi vers/ Poem for Sunday

József Attila: Kép a tükörben

Hogyan volt, azt már nem tudom.
De mégis csak megláttam egyszer,
Bámultam rája nagy szemekkel.
Már régen volt, csak ezt tudom.

Néztem égve.
Arca, alakja tűztükörbe,
Szemembe rögződött örökre
S szívemre hajlott tündökölve.

Már régen volt. Nem is tudom.