2012. december 8., szombat

wamp

A holnapi wampon (és az utána következő két decemberin szintén) minden 5 (= öt) forint feletti vásárlás esetén ajándék jár a megvásárolt termékhez.

 

felnőtt tartalom

Ez volt tavaly.  Ez sem Moha Adrienn, de legalább valami.



Ehhez képest a jelen.  Én akartam, tényleg, napközben kiszámoltam, hogy 11 körül végzek és utána majd szépen, nyugodtan, mintegy levezetésképpen ráhangolódásképpen majd lesz elcsendesedés, belső öröm. Végülis volt,. csak nem az elképzeltek szerint.

Egyszerűen semmi nem sikerült, de már az első ponttól kezdve, amikor kiderült, hoyg nem elég a méz, elfogyott a szegfűszeg és nem találom a receptet, bár utóbbival kapcsolatban kiderült, hogy 24 év alatt igenis képes voltam megjegyezni. El is gondolkodtam, mennyi minden lehet, amiről azt hiszem, hogy na, azt én nem tudom.
Kb. 150 formánk van, ennyi kell ahhoz, hogy a szokásos 10-et használjuk.

Most jön a java, kendőzés nélküli felvételek.

Azt hittem, ez menni fog, végülis mi ez, vonalak.
Hát nem.


Itt már világosan látszott, hogy egyenest semmiképpen nem tudok.


Miró sírva könyörgött volna a mézesemért.



Elvakult szenvedély .
Némi analizálás után arra jutottam, hogy itt azt próbálhattam érzékeltetni, mekkora küzdelem folyik a petesejtért, miközben a  résztvevők nem veszik észre, hogy a cél a hátuk mögött van.


És a megoldás. Idén a pöttyös a trend nálunk.



2012. december 7., péntek

letépem a fejeket

Én már csak azt kívánom, hogy álljon a fenekébe 120 saját termék annak a gombostűgyártónak, aki olyan minőséget képes gyártani, hogy egy kihúzással válik ketté a gomb és a tű. S mert drágán árulja, az első kihúzáskor neki is csak a gomb jöjjön ki, a tű ne.

pink





2012. december 5., szerda

idejekorán

Éjjel pedig nálunk járhatott  a Mikulás, mármint nálam, újabban a férjem Mikulás már a napokat is összekeveri. Viszont hozott ilyet is, mert ha a napokat nem is, engem ismer.

függő lettem

A Mad men mellé felsorakozott a Good wife is.
Az elsőből láttunk két évadot és szerintem baromi jó, nagyon, na, de itt megálltunk a sorozatoknál, mígnem jött december hava és sokat kell dolgozni és akkor feltaláltam a spanyolviaszt, vagyis a munka közbeni filmnézést. Igen gyorsan kiderült, hogy addiktív, jobban, könnyebben megy a munka, az asztalomon elfér a laptop és a varrógép is*, így aztán egy hét - egy évad a másodikból. Megettem három évadot három hét alatt, nagyon durva, de főleg, hogy az, hogy nem akartam elhinni, hogy (egyelőre) nincs tovább.
(a filmben egyébként egy gyenge láncszem van, a főszereplő, a vészhelyzetes csaj, akarjátok, hoyg megírjam a véleményem? dehogy akarjátok)

Akkor jött a Terápia, de ezek meg csak 30 perces részek, mindjárt ezt is kivégzem, azt hiszem, még ma, ha elég hosszan dolgozom, márpedig. Utána meg leszek lőve, nyugodtan ajánlhattok, de a Downton Abbey-t már ne, azt (is) megettem, ill. a nagy imádatnak örvendő Once upon a time nálam kiesett az első két perc után, amikor a férfi a tengerparton lovagolt, itt kapcsoltam le, ne mondjatok olyat, ahol a nyitó képsor hosszan lovagló férfit mutat, erről kiderült, hoyg emészthetetlen a számomra.
A nyomozósokat bírom, de Dexter-t se mondjatok. Igényes Kényes vagyok, azt hiszem.

* meg még mi minden

2012. december 4., kedd

rosszul mondtam

ugyanis ez a number one (számomra)
katt a képre

új koordinátákkal

Most tudom csak igazán dicsérni azt az okos kis fejemet, hogy nem szakmai blogom van és nem szuper honlapom*, hanem kesze-kusza életünk kesze-kusza lenyomatának online változata,  így aztán senkinek meglepetést nem okoz, nekem magamnak megkönnyebbülést annál inkább, hogy nem kell kedves, vidám, Mikulásos, karácsonyos, fennkölt és emelkedett, de mindenképpen magasztos képeket és szövegeket idebiggyesztenem,
hanem őszintén elmondhatom, hogy igen, szeretem a munkám, igen, szeretem a táskáimat, igen, szeretem (what'smore), hogy vásárolnak tőlem, ha nem lenne, nagyon nagy baj lenne nálunk (így csak likviditási problémák adódnak elő, remélem), és igen, én a fogyasztói társadalmat képviselem decemberben, bizony, hogy azt szeretném, ha az emberek vásárolnának karácsonyra, 
de azt is leírhatom őszintén, hogy iszonyat fáradt vagyok, hogy keveset alszom, sokat kávézom, alig bírok felkelni, hogy iszonyúan szorongok abbéli félelmemben, hoyg nem leszek készen a megrendelésekkel, hogy rémesen félek attól, hogy nem vesznek meg a wampon tőlem semmit, meg attól is, hoyg az első alkalommal mindent megvesznek, amit nem tudok majd pótolni egy hét alatt a következő vasárnapra, de szorongok a szorongástól is, mert akkor nyilvánvalóan nehezebben megy a munka.

Szóval, az van, hogy  három wamp lesz, 9-én, 16-án és 23-án is, és én mindegyiken ott leszek, az utolsón sokat vacilláltam, érdemes-e, akarom-e, de miután nem cseng hónap elején a fizetési utalás sms-e, így egy kicsit más a helyzet, ez van. Nem lesz rend, meg lehet, hoyg tisztaság sem, és sok minden kérdéses, de amikor kérdezgetik, hogy mit szeretnék karácsonyra, a legőszintébben tudom legalább azt válaszolni, hogy azt, hogy mindenki legyen velem.


* majd lesz az is

2012. december 3., hétfő

nem szószátyár

Színes fül, színes táska.








Gyöngyházszínű. Mint a körömlakkok.






GPS

Elborított a teljes kétségbeesés.

2012. december 2., vasárnap

number one

nem aprózzuk el

Első körben 200 mécsest szereztünk be, imigyen pótolván a fűtést fényt.