2009. augusztus 1., szombat

Első lépések / First steps



Saját, külön bejáratú grafikusom tervezte, készíttette, ajándékozta nekem. Én meg fotóztam. De hogy a színes képből hogy csináltam fekete-fehéret, fogalmam sincs.

Aki kitalálja, mi a hibája/érdekessége a névjegykártyának, jutalmat kap!

My first name-card and the stamp are created by my own graphic-designer. If somebody guesses what's the problem with the name-card - can get a gift. :o)

2009. július 30., csütörtök

Vegyes

Elméletileg készülök a mindenki által javasolt, engedélyezett nyaralásra, gyakorlatilag az elengedhetetlen naptejet sem tudom hol van, van-e egyáltalán, kell-e egyáltalán (vagyis, milyen idő lesz), ki jön, ki nem, ha igen, mikor vagy mégsem.... de hogy a nyaralási láz mennyire elkerül, azt verbálisan illusztrálhatom azzal a tevékenységgel, hogy ZM-nek készítgetem a mézes citromot a torkára, mert mikor máskor lehet fájlalni, köhécselni, ha nem a 35 fokos melegben.

Főznöm viszont nem kell, mert a fel nem vett Középsőről kiderült, hogy jól mozog a konyhában, el is költöttünk egy nagy halom pénzt az Ázsiában, volt nagy dőzsőlés, s bár csak tamarinpasztáért mentünk, meg kókusztejért, lett mellette más is a kosarunkban, még jó, hogy lehet kártyával fizetni. Vagy éppen nem jó.
Nem állíthatom, hogy atavizmusról lenne szó, de azért az, hogy egy reggel úgy ébred fel, hogy ő akkor most főz, az azért meglepő. Annak ellenére, hogy szigetet képez a húsevők óceánjában, mi idomultunk hozzá, így aztán eszünk mi most olyan csuda dolgokat, hogy azt gondolni sem tudtuk volna, a kölcsönkapott könyvben (mert nem elég az itthoni, százas létszámban található szakácskönyv kollekció) ismerkedünk a csudaságokkal, miközben igyekszünk nem nézni a szerzőnek a borító hátulját díszítő fotójára, Kurma dásza minimum pedofil, bár Luca szerint csak elmebeteg. :o) Így is emlegetjük: a pedofil könyve.


És készülök a vásárra is.

A cerkatartót ezer helyen láttam a neten, de olyan tuti nics, mint az enyém, hogy a színek fordítva helyezkednek el, nem baj, legalább lehet mondani, hogy :" Nem láttad azt a kifacsart ceruzatartót.. ?" (Kurma dásza magyar változata.)


Hát, így örvendeztetek én másokat. Holnap pedig végre bemutatom a szülinapi ajándékomat, az igazi jó dolog lesz. Ebben a hőségben.



2009. július 28., kedd

Vegytiszta és műkosz

Mert olyan, hogy vegytiszta, problémamentes, hófehér, mosolygós élet nincs. S mivel gyakran éri a vád a (kreatív) blogokat, hogy azokat csak tökéletes családok tökéletes nőtagjai írják, ahol nincs mosatlan edény, szemtelen gyerek, vasalatlan ruha, s ahol mindenki sikeres, s amely blogokban nem jelenik meg mérges férj, megvadult kutya, elvadult kert, ahol mindenki, amellett, hogy kreatív, még remek szakács és kertész is, s ahol az alkotások láttán csak az elragadtatás hangján lehet szólni, ami által viszont nincs kritika (s így fejlődés sem, jegyzem meg halkan) - szóval a sort megszakítandó, most bejelentem, hogy a Középsőnket nem vették fel az egyetemre (5 pont), nem volt elég a 94 %-os magyar érettségi, még akkor sem, ha ez a gyerek a világirodalom összesén már 4 évvel ezelőtt is túl volt (némi túlzással).
És azt is elmondom, hogy bár nemzeti gyásznapot nem tartottunk, a gyerek is él, (hagy ne mondjam, rajzol, meg Vidámparkba megy éjszaka, szóval, úgy látom, megmarad), a felvi.hu is működik, az egyetemet sem szándékozom robbantással fenyegetni, s szemeinket már a következő lépésre vetjük - mégis szomorú voltam, igen, bizony, szomorú. De csak akkor, már nem.
S ez a mondat remekül illik a kretív blogokról kialakult, fentebb vázolt képhez.

2009. július 27., hétfő

Ezúttal készen / Babyquilt again



Mutatom az előző bejegyzésben már felvillantott babatakarót, hivatalos nevén babyquilt-et. Kapott hátlapot, meg köröket (egy halom kört konkrétan), meg szélt, meg mindenféle simogatást, ahogyan azt kell. Meg egy kis eligazítást, hogyan is viselkedjen az új gazdájánál, aki mellesleg a kép alapján azt írta nekem, hogy olyan ez a takaró, mint egy igaz esti mese a szépről, a tiszta szívűről és a bátorról. :o)
Ebből azt vonom le, hogy tetszik neki.:o))))

The babyquilt mentioned in the previous post has been finished. In the weekend I had enough time to quilt it so I could send a photo of it for my costumer. She said to me the babyquilt was like a true tale about the beauty, the brave and the clear-hearted.
Thats' why I came to the conclusion that she likes it. :o))))))

2009. július 26., vasárnap

Projekt



Még a végén lesz valami ebből a számomra kezdetben idegen színösszeállítású babatakaróból. Méretéről annyit, hogy fene szitkozódások hagyják el ajakam, miközben koncentrikus körökkel próbálom megtűzni. Hú.