Józanul, megfontoltan, előre

A wamp előttti napon nem nagyon marad időm semmire, szeretném egyszer megélni, hogy már pénteken kész vagyok mindennel, s bár meglepődve, ám a helyzethez könnyen igazodva manikűrözök TV nézés közben. Ehelyett nem mondom meg, hoyg mi van (mégis mi lehetne, ugyebár), de a wampos to-do mellé ma főztem ebédet, sült holnapra rebarbaratorta, meg sajtos brokkoli, de  ez semmi, mert jó időzítéssel ellenállhatatlan vágyat éreztem, hoyg egy még soha nem készített lekvárt éppen ma készítsek el, mindig is képes voltam meglátni a szűkre szabott időben rejlő lehetőségeket.

Nem tudok

mindent lefényképezni, mert most még az az idő is hiányzik, főleg, hogy nem is tudom kezelni a masinámat. Noch dazu kínzó fejfájásom van, miközben egyre szorongatóbb az időhiány. És aludni sem ártana.

Ráadásul a napok óta nagyon várt, Vicától rendelt képeslapjaimat a postás behajította az udvarra, a Zsömi pedig komótosan szétszedte, de olyan apró darabkákra, hogy a borítékon lévő kézírásból egy betűt sem láttam, a képeslapokról pedig ne is beszéljünk. Amit nem szaggatott szét, azt beletaposta a sárba.Egy darabot sem tudtam megmenteni, csak néztem nagyokat.

(nem a Zsömi hibája egyébként)

Amikor

megérkezett a barna anyag, akkor pislogtam, hogy ezzel én mit is akarhattam, pénzkidobás az egész, megy a pocsékba. Aztán jól elraktam, de nem hagyott nyugodtan, pocsékolni nem lehet, kezdeni kell vele valamit és akkor összeraktam ezt a  három színt és volt nagy öröm, nagy boldogság.

És azóta egy csomó minden eszembe jutott róla.

É akkor ennyit a tervszerűségemről.

 

Nektek tetszik ez a három szín együtt?

1666. bejegyzés, melyben rendes és összeszedett képet mutatok

Nem mondom, vannak olyan megrendelők, akik ragaszkodnak a megbeszélt időponthoz, hogy szeptember 21-én táska kell és kész, de azért ez elenyésző ahhoz a nagy többséghez képest, akik várnak, türelmesen és hosszan, időnként írnak egy levelet, hogy ma éppen szürkében és pirosban vagyok, csak mondom, és ez az én nagy szerencsém, vagyis, hogy ők vannak többen. Szinte kizárólag.

Ennek örömére akkor egy szürke-piros táska. Mert elkészültem vele.

 

Aztán a piros színnel, azzal hogy álltok? Bármennyit vagy csak apró foltokat?  Ruhaként vagy kiegészítőként?

Minden érdekel, valószínűleg azért, mert új viszony kezd kialakulni köztünk. :o)

Itt a vége

Végül, de semmiképpen nem utolsó sorban.

 

Még egy nagyot

és több kicsit befejezek, de ez már készen van.

 

Csokoládébarna

legyen az alap és pisztáciaszínűek az egyebek, a fülek és a cica, meg cipzár is legyen, ezt kérték tőlem, de mindezt a big bag fazonjára húzzuk rá. Szerintetek?

Van hozzá neszesszer is,de az lemaradt a képről, későn értünk haza, nehezen érem el az üzemi hőmérsékletet. :o)

 

Sunshine reggae

Don't worry, don't hurry, take it easy.
Hát, ha Bob mondja.

Mint Tangernél a tenger,

olyan a színe ennek a táskának. Mondjuk.

Nem magam ellen

szólnék, mert miért is tennék ilyet, de a táskavarrás egyik legszebb mozzanata az, amikor a táskába illő könyvet /könyveket kiválasztom. Feltételezem, hoyg nem kellene ennek többet tulajdonítani, mint egy tárgy kiválasztását, ebbe a táskába, kérem, belefér egy-két-három könyv is, ugye, milyen remek táska ez," de mostanra ez más tartalommal is bír, árulkodik hangulatról, vágyról, rólam. Így esett, hogy a vásáron Babbie és bibliaismeret lapult a big bag mélyén, jelen esetben pedig egy könnyed, nyári táska esetében Frances Mayes, Marquez és az imádott Párizsról szóló remek útikönyv.

Indulhatunk.

 

"mert mi más lehetne fontos egy táska esetében, ugye

Rövid lejáratú játék, / Short-term give away

 

mert szerda éjfélig lehet jelentkezni a táskáért, ilyen időszakot élünk, sem megosztani nem kell, sem szépeket írni, csak jelentkezni, örömem lelem benne, ez van.

If you would like to have this bag you should write a short message, nothing else. You don't need to be my regular reader, don't need to share this post, nothing. Just write a short comment.

Szóval,

 

ezek a táskák, most látszanak rendesen, nekem a gombás az egyik kedvencem, de van mindenféle és a mindenféle is nagyon tetszik. Merthogy holnap Gouba, ha másból nem, az időjárásból rájöhetünk, itt a hétvége, itt a vacak idő, így megy ez.

S hogy a vízfejű országunk feje kisebbedjen, álljon itt a felhívás, hogy Pécsen nagy élet van, vásár van, menjetek, menjetek, sok kézműves, sok áru, sok szépség, menjetek!

Táska nincs?

De van.

Csak éppen a héten úgy készítettem őket, mint egy manufaktúrában, nem tudom, több készült-e el, mint egyébként, ellenben egyszerre készültek el. Készült még rózsás és virágos is, de azok elkeltek, nem tudom őket vinni holnap a Goubára. Néhányat megmutatok majd közelről is, most egyberaktam őket, mégis hogy néznek ki együtt. És nincsenek itt a többiek sem, nem fértek rá a képre.

Milyen helyes kis rövid mondatokat írtam, hát mit szóltok mindehhez? :o)

Legutóbb, mármint a múlt héten

azt írta egy megrendelő, aki nagyon örült és nagyon kedves levelet írt, hogy türelem táskát terem és én akkor nagyon elszégyelltem magam és teljesítettem is egy olyan másik táska-neszesszer kérést, mely másfél hónappal ezelőtt érkezett hozzám. Mára lett készen, tessék. Előbb-utóbb mindenre sor kerül, ez a bizonyíték.

Több fotó is készült, konyhában, szobában, széken, földön, füvön, cseresznyefán, tiszafán, de a legjobban Istvánon nézett ki, nem véletlen, hiszen ő mégiscsak király.

 

Régen varrtam leveles táskákat, de nem esett nehezemre, de nem ám. A neszesszer a vállalhatatlan fotókan van, de nem lehet nehéz elképzelnetek. :o)

Készült

még big bag, de most elviszem a vásárba őket, van például piros is, amelynek fényképezése során megértettem Sziámiék örökbecsű zenéjét, százból ha egyszer jó, az már nagyon jó, ezt tudom mondani.

 

És miket találtam egy polcon, óh, ember, hát ezeket is én készítettem, el sem hiszem, rácsodálkoztam. Meg magamra.

Country big bag

Jól van hát, mutatom. Még egy kicsit várni akartam volna vele, megvan annak is a maga oka, majd kiderül, ha itt lesz az ideje, de nem probléma, ha én ma már mutatom. Tehát van a big bag, amit nagyon szeretek és mások is nagyon szeretnek, amitől én még jobban szeretem, és ebben az esetben is igaz, hogy ahány változat, annyi fizimiska, van a vidám és van a szolid, de még lesz több változat is, most azonban nyár van, vagy lesz legalábbis, hát legyen virágos is. 

 

 

Van neki is vállpántja, amivel kézben, de vállon is és van neki is lecsatolható műlába extra pántja, amivel akár keresztben is hordhatjuk, de a vállon viselve sem túl hosszú, hiszen állítható is. És a textil... finom rózsás, én nem vagyok egy túl romantikus, pláne nem giccses alkat (remélem), de ez az anyag, hát ebbe én belebolondultam. És van belül mindkét oldalon zsebe, az egyiken két rekesszel, a másikon csak egy, de nagy. És mágneszárral záródik. És mosható. És mit mondjak még, kérdezzetek.

Bizony, hogy vannak más, de szintén szépséges textiljeim, bizonyhogy!

Itt és itt mindjárt elérhető lesz, de a Goubára is viszek, meg a Holdudvarba is.