Program

Kalandra fel, kötni kell! Nyilvánosan. :o)

Leskelődés

Mit tegyek, én szeretek ajtókon és ablakokon benézni, mennyivel egyszerűbb ez Amszterdamban, nincs nyaknyújtogatás, egyszerűen balra (jobbra) fordítom a fejem és már látom is a holland vacsorát, berendezést, TV műsort, de még az asztalra helyezett virágot is.
Ma a Libriben kinyílt egy ajtó, muszáj volt odanéznem, ott ültek bent a könyvesbolti fiúk (pihenőidő), ültek egy székben, lábuk egy másik széken, ölükben nyitott könyv. És olvastak.
Nagyon jó kép volt, kedveltem.
Csak azt nem láttam, mit is olvastak, de kár.

Pipacsmező / Red poppies on the bag

Ezt a festett zöldet már egyszer társítani akartam egy igazi pinkkel, nem rózsaszínnel, igazi pinkkel, végül mégsem tettem, de ma már nem bánom. Nagyobb bátorság kellett volna, végül beértem a pirossal, de nem is beértem, hanem amikor egymás mellé tettem őket, már nem is volt vívódás, megtalálták egymást. Szerintem. Ti hogy látjátok?
A táska már a Meskán. :o)

The green fabric is dyed by me and earlier I wanted to fit it together with a pink fabric but I wasn't daring enough. I don't regret it because now the red seems a good choice. I like it very-very much but what about you?
The bag has been available in my online-shop.

Ez a nap

Hogy a fortuna az négy tonhal igazából, bele kell csak gondolni.
Hogy harmatos-hűvös a fű reggel és vizes lesz a cipőm, lábam, sebaj.
Hogy egyrészről van az a sürgető érzés, minden fonalat elkötni, megkötni, de van az a másik is, hogy jaj, elkötöm az összes fonalaimat, jaj, számolom őket mindennap, reggel megkönnyebbülök, este megriadok.
Hogy a kávéba egy kis kókusztejet.
Hogy lehet megint textilt festeni, mert sok-sok molinóm is van, meg 10 lila ujjam.
Hogy késő este mindig ellenőrizni kell a csillagokat, megvagytok, megvagyok, remek.
Hogy beköszönt a nyár az ablakon, meg az aranyeső.
Hogy ZM hoz nekem Gurut és mindig.

Legyen a 600. Ulickájáé / Post for Ulickaja

Az azért már nem igazság, hogy Ulickaja így meg úgy, van annak már vagy fél éve is, hogy én őt nagyon akarom, de más is így gondolhatja, mert a központiban egy szál sincs belőle és sosem, az "u" betűs részhez félek közelíteni, de mindegy is, mert közben pedig vonz engem az a ficak, csak éppen nem jutalmaz meg soha.
Kénytelen leszek megvenni (nálunk megszorítások vannak, ez most jelszó és program, csak ne lenne olyan nehéz), de úgy képzelem, hogy majd forgatom a kezemben egyiket, másikat, melyiket vegyem meg, ez is mindegy lesz, mert amikor elolvasom és jól kiörömködtem magam, így képzelem, igen, hogy akkor majd mérges leszek, hogy most kellene a következő, tehát helyben jártam, ott vagyok, ahol elindultam.

Since half year (at least) I would like to read something written by Ulickaja but I haven't found any book by her in the biggest library of the capital - everbody prefers her, it's unfair! I will be obliged to buy ia book although there is austerity in our family (unfortunatelly!) but I can' t do anything else. I must buy it.
After the reading I will be happy ( I guess) and after that I will be desperated again as I needed more Ulickaja, more and more but I won't have other books ... so I will be in the same situation as now. Goose-step, really.

2 : 1

Úgy gondolom, hogy az, hogy két dolog köré csoportosulnak a gondolataim (az egyik nagyon jó, a másik nagyon rossz, így van ez) befolyásolhatta a táska kitalálását, de a névadást mindenképpen.

2 : 1- mert a táska mindkét oldala az eleje (vagy hogy is mondjam,) hangulattól, színválasztástól függ, melyiket tekintem előlapnak, lehet zöld virágos, lehet piros virágos, átmenet azonban nincs. A cipzáron sokáig gondolkodtam, mert ha a bal vállamon viselném, a cipzár rossz helyre esne, avatatlan kezeknek könnyebb hozzáférhetőséget biztosítván, de született megoldás, középen ér össze két cipzár.
Azt hiszem, tetszik. Nektek?

My thoughts circle round two things (one of them is very good, the other one is terribile, yes) and it may affect the born of this bag or at least its name. 2 : 1 - because we can use both of the face and back , it depends on our mood.
I think I like it. And you?

Ismétlés / Repetition

Ugyanaz, mégis más ez a táska a korábban már bemutatotthoz képest, hiszen ugyanaz a forma, ugyanazok a textilek, de más elrendezésű az applikáció. Akkor az már nem ugyanaz, ugye?

(hogy a gyerekkori menzai ebédnél elhangzó repeta megfelel az angol repeat-nek, az nekem ebben a pillanatban esett le, hiába, no, van még mit tanulnom, előre fel)

The same or not, who knows? Today I finished this bag which is made of the same fabrics used last time, the shape is the same as well but the leaves... they are different. Is it the same or not what do you think?

Kiskert / My garden

Nekem a veteményessel való viszonyom szélsőséges, jó nagy amplitúdókkal megspékelve, kellett néhány év, mire összhangba kerültünk.

Városból kitelepültként azt hittem, egy nagy kertet be kell vetni mindennel, no, meg a lelkesedés is vitt előre, bizonyos, a szomszédoktól jövő elvárás is, volt nekünk mindenünk, a borsót éjszakákon át pucoltam, krumplit is ültettem, mert az is kell, kell a fenét, de azt már csak ma mondom.

Amikor naponta jártam a fővárosba, már megszűnt a veteményes, lehetett volna pihentető kapálás és locsolás, de inkább csak fáradtságként gondoltam rá, még egy feladatként (jaj, még kapálni is kellene), abból pedig bőven volt enélkül is. Csak a paradicsom, a friss, naptól meleg paradicsom, az hiányzott. Meg a borsó. És a répa.

Most köztes állapot van, feltörtük az ugart, vagyis a füves részből kihasítottunk egy darabkát ZM-mel, de inkább csak ő, én irányítottam, de legfőképpen panaszkodtam és sóhajtoztam, mikor lesz nekem már kiskertem, lett is. Vannak megalomán gondolataim, hogy jövőre még nagyobbat és még több mindent bele, de azért ha tudok józan maradni, belátom, hogy ez a mostani helyzethez ideális, lehet kapálgatni, locsolgatni, gyomlálgatni, ad valamiféle kert élményt, meg pontosságot, hogy mit és hova és mivel társítok, voltak a faluban bolgár kertészek, nekem már csak ez maradt.

Van paradicsom, minden kerti szöszmötölés Oscar-díjasa, az ezzel való minden foglalatosság nem is munka, hanem öröm, a palántázása, a feleslegek letördelése, a kapálása, a locsolása, szoktam hallani a sóhajtásukat, hogy végre, meg a szusszanásukat, amikor a súlyos, érett terméstől megszabadítom őket. Ők pedig hallják az én szuszogásomat, amikor befalom, nem kiegyensúlyozott biznisz ez, haszonlesés, és a lesés szó szerint értendő.


És van spenót is, szezonja van, lesz is belőle rakott palacsinta, meg zöld galuska, meg főzelék, de saláta is. És van cukkini, meg répa, és hagyma, és kukorica, rossz nyelvek szerint ebből talán semmi nem is lesz, de azért én naponta ellenőrzöm, meg biztatom őket, mert miért is ne.

Így vagyunk.

Csúcsforgalom a hétvégén / Rush-hour traffic at the weekend

Csomagoltam, címeztem, kitöltöttem, bélyegeztem.
Packing, address, filling in, stamping.

Vasárnapi vers / Poem for Sunday

Weöres Sándor: Vonzás

Hosszú a virágfüzér,
kéztől kézig ér,
valamennyi kézen át
kezdettől végig ér.
Átlépünk a hegyen,
fogjátok a füzért
mindkét hegyoldalon.
Lejtünk a tengeren,
fogjátok a füzért
mindkét partoldalon.
Szállunk az égen át,
a csillagok között.
Hosszú a virágfüzér,
kéztől kézig ér,
valamennyi kézen át,
kezdettől végig ér.