Bár az ELTE néderlandisztika szakán tanuló Legnagyobbunk tanárai közül sem Nádasdi Ádám, sem Balázs Géza vizsgáin nem mennék át, s bár a mai magyar nyelvhez való igazodásom bizonyítékát látom abban, hogy a korábban elképzelhetetlennek hitt "
post" és "
komment" szavak lassan-lassan beszivárognak az én
klaviatúrámba is, nos, ennek ellenére a "
trendi" és "
kombó" szavak alapszókinccsé válásához nem adom áldásom. De. De ezt is elfogadom, hiszen naponta szembesülünk új meg új szavakkal, lásd: klaviatúra, ami néhány éve mereven és csakis billentyűzet néven működött.
Ezzel szemben az eredeti magyar szavak hibás leírását, alkalmazását idegenkedve nézem- továbbra is. Nagyon remélem, hogy senki nem érzi úgy, róla írok, nincs kipécézve senki, a téma aktualitását nem a mai nap adja, olvasgassunk egy kicsit, hamar bizonyossá válik.
Mert különbség van az "
egyelőre" és az "
egyenlőre" között- ez a negatív csúcstartó nálam, nem készítettem komoly statisztikát, de bizton állíthatom, hogy 10-ből 8 ember nem érzékeli (nem tudja) a különbséget.
Nagy mumus a dátumírás, hogy most kell pont vagy nem - mondjuk a
26-án/26.-án viadal esetében is (gyakoriságot tekintve) kiütéssel győz az utóbbi, holott, ugye, éppen nem. Egyesek dátumkiválasztása pedig különösen érzékeny akkor, ha nem tudják eldönteni, hogyan is kell írni azt, hogy "
elsején", persze nem így, hanem a számmal való jelölés az agytornáztatás eszköze. Direkt így írtam, válaszokat várom.
Vonatkozó névmások között van különbség, nem összekeverendő az "
ami" és az "
amely", és akkor még az "
amelyik"-ről nem is szóltam. Mintha csak az első variáns létezne...
Vesszőket nem rakunk ki, ha igen, akkor rossz helyre.
Folytassam még?...
És igen, lehet válasz erre, hogy a megértés a lényeg - én is ismerem a kutatási eredményt, amely lehet elgondolkodtató, mosolyogtatnivaló, vicces, fel lehet mutatni magyarázatul, védekezésül, különben pedig örüljünk, mert ilyenbe még nem futottunk bele.
Egyelőre, teszem hozzá.