2008. december 6., szombat

Újrakezdés

Soha ne mentsetek semmit csak a pendrive-ra, legyen meg valahol máshol is. Amikor 1-2 napja örömködtem, hogy mennyi mindent megírtam,pl. az összehasonlító andragógiám is, akkor még nem tudtam, hogy ilyen is van (mert még nem tapasztaltam), vagyis, hogy sérül egy fájl azon a dögön. Most, amikor lenne 2 napom (estém, éjszakám) a 30 oldalas kutatásomra, akkor az említett dokumentum nyomtatása előtt kiderül, hogy meg sem lehet nyitni, sehol nincs meg, elveszett, eltűnt, elszállt a rendkívül gondosan felépített, precíz, 18 oldalas, nem kevés nyomozással alátámasztott, majd tényleg jól sikerült fogalmazással megírt beadandóm.

Azt hiszem, megőrűlök, de még nem biztos. Mert súlyos probémák vannak a munkahelyemen és amikor végre úgy érzem, le tudom tenni az Úr kezébe (aki nem hívő, talán nem érti, de nem baj) és bár nem kevés erőfeszítéssel, de tudok koncentrálni a köv. feladatra, melynek szintén kedd a beadási határideje-akkor jön ez. És tudom, hogy van ennél égetőbb probléma, és azt is, hogy most sem dől össze a világ, de azért most úgy érzem, a józan eszem megtartása a cél ebben a pillanatban.

Mikulás


Nagyon jó kislány lehettem, mert ma reggelre (mint minden évben) itt volt az ajándékom, bár csak hevenyészett takarításban részeltettem a csizmám. De a Mikulás vagy egy kicsit vaksi, vagy nagyon is szeretetteljes, mert egy csomag francia csokoládét kaptam tőle, Párizs (az imádott Párizs!) felirattal...

A lányoknál, Virág szavával élve, öko-Mikulás járt, semmi csokoládé, hanem aszalt gyümölcs, zabkeksz, színtiszta gyümölcslé és 1-1 pár, a talpán csúszásgátlóval ellátott vastag zokni volt ma reggelre. Úgy látszik, jó kislányok voltak idén (is)...

ZM szerint az ő bakancsa egy mókus raktárának is beillene, mert pisztácia, mogyoró, mandula volt benne reggelre. Ő is nagyon jó kisfiú volt ezek szerint.

Hiába, ez egy jó család. :o))



2008. december 5., péntek

Háttér

Zsuzsitól nagyszerű zöld hátteret kaptam, amelyet mire felraktam, fehér lett. Valami rémesen ronda, de ami a vicc benne, az az, hogy ő zöldnek látja. Nem, nem színtévesztő, nála egyszerűen zölden jelenik meg.
Mondaná meg valaki, milyen színt lát a blogomon, mert nyomom én a frissítést, de péntek este már ez sem akar frissülni. :(

Így jár az, aki a jól beváltat le akarja cserélni. Járt utat a járatlanért, ugye... sosem tanulom meg, brühühü.

2008. december 4., csütörtök

Idegen tollak/1

Mondhatnám ugyan, hogy ezt én és ma, mert ha összeszedem magam, akkor még ilyenek is kijönnek belőlem, és akkor gondolhatná mindenki, hogy ha még rádobok egy lapáttal, akkor pedig miket is tudnék, én meg sütkérezhetnék a hamis dicsfényben. De minek, egyrészről ismertek, másrészről meg nem stílusom.
Ami miatt mégis megmutatom az nem az, hogy jelentősen megnő a látogatóim száma, ha kép is van fent, hiába, a vizualitás az első- csupán ötletadóként szeretnék bemutatkozni. Legyen olyan oldalam, amit eddig még nem mutattam meg... :o)


A képet egy csoporttagomtól kaptam 2 éve karácsonykor. Hát igen, nekem még csoportom is van-volt, nem is akármilyen, de erről majd később. (Mennyi minden van, amire ezt mondom.) Azt hiszem, Tihanyban tanulta a technikát, 2 háromszöget színt színével összevarrtak, egy kis résen keresztül kifordították, a széleket megtűzték, majd meghajtogatták. Szerintem látszik a képen, hogy hogyan....
Jópofa!






Ajándék Zsuzsitól

Hát idenézzetek, mit kaptam, odafent, a fejlécemet nézzétek!....
A kisujjamat sem mozdítottam érte, csak reggelre levélben itt volt Zsuzsitól. Alapvetően odavagyok, hogy valaki ilyeneket tud, de attól meg végképpen, hogy ezt csak úgy, pusztán szeretetből... feltételezem. Egyébként meg kiderült, hogy még közel is lakunk egymáshoz (legalábbis egy megye), így aztán félszavakból is megértjük egymást.

Hát, Zsuzsikám, az biztos, hogy ahányszor a blogomra nézek, szeretettel gondolok Rád! :o)
Nagyon köszönöm...

2008. december 3., szerda

Végre...

Most egy kicsit megnyugodtam, mert varrni ugyan nem varrtam meg azokat a kiszabott dolgokat, amelyek naponta emlékeztetnek a közelgő ünnepre, viszont 4 dolgozatomat befejeztem, ami nem kis teljesítménynek számít a szűkre szabott időm tükrében. Hát, kérem szépen, ezek a remekművek születtek:

- összehasonlító andragógia:Magyarország és Románia felnőttképzési rendszerének minden részletre kiterjedő elemzése (18 oldal)
- kulturális marketing: egy induló kulturális vállalkozás üzleti terve, tokkal- vonóval(27 oldal)
- oktatásmarketing: akkreditált képzések összehasonlító elemzése (6 oldal)
- válságmenedzsment (8 oldal)

Még egy laza 30 oldalas kutatás ("Településem önkormányzata által fenntartott művelődési intézmények arculatvizsgálata a kulturális antropológia szemszögéből"), amit a köv. hét elején le kell adnom- aztán jöhetnek a szakdolgozatok. Még a végén megírom őket. :o)


Cimke kérdések!

Fejben már nagyon jó vagyok ezzel a cimkegyártásos dologgal, a gyakorlati megvalósítás még várat magára. ZM (Zoltánművész)- től kérdeztem egyet s mást, mire ő visszakérdezett, én meg néztem. Szóval, én (ugye) értek a Word-höz, Excell-hez, EpiServerhez, máshoz nem. :O(

Viszont: olvastam valahol, hogy a Word mégsem a legjobb megoldás, mert nem lehet ezt a tükörképes dolgot megoldani. Mások szerint ezt Photoshopban kitünően lehet készíteni, ZM szerint még jobb Adobe Illustratorban vagy Adobe Painterben. Szerintetek melyik a legjobb? Vagy innen kezdve tök mindegy?

Következő kérdés: szalag. Ti milyen szalagra vasaltátok? Én fehéret szeretnék (na jó, zöldet)- de milyen típusú az a szalag? Valami pertliszerűség? És milyen széles? Szerintetek, ha én befestem, attól még ugyanolyan kis helyre címkém lesz? Látszódni fog a kép/felirat?

Következő kérdés: transzferpapír. Ezt akkor most hol is célszerű venni? MédiaMarkt? Milyen nagy tételben árulják és milyen áron?

A bónuszkérdés: Ti mennyit csináltatok egyszerre?

A háttérinformáció: szeretném a karácsonyi ajándékomat így, szépen felcimkézve elküldeni....

Az a jó, hogy valaki mindig tud valami jótanácsot adni, amiért előre is hálás vagyok. Aki válaszol, ne tartsa magában a saját tapsztalatait, ha lehet... :O)))

És valami jó a tapasztaltaknak is: van egy csomó újságom (PW), a tanácsot osztók között kisorsolok hármat, legyen már jó nektek is... :)

2008. december 2., kedd

Képeslapok



Hosszas bejegyzésre sem időm, sem energiám, mindent visz a cég. :O( Talán egyszer odajutok, hogy sokak kérésére erről is írok, de ahhoz valami jobb passz kell, különben még azt hiszik, hogy nem szeretem a munkám. Pedig.

Vidámságul bemutatom a képeslapjaimat, megboldogult Hartai Márta boltjába mennyit vittem ezekből (is)... Most kettő darabot tudok bemutatni, ráadásul 2 egyformát, hinni kell nekem, hogy ennél azért több a fantáziám. Csak az időm nem.



2008. november 30., vasárnap

Advent első vasárnapja


Idén a Legkisebb (Virág) készítette az adventi koszorúnkat, nagyon tetszik. Élvezem a letisztult formákat, amire lehet pejoratívan azt mondani, hogy egyszerű, de szerintem ennél több. Jó, hogy nem zsúfolt, jó, hogy nincs telerakva minden mütyürrel, nekünk így tetszik.

Az advent a várakozás időszaka. Várjuk egyrészről Krisztus születését, ezt mindenki tudja, de sokan nem tudják vagy éppen elfelejtik, hogy advent Krisztus visszavárása is egyben. Ilyenkor arra gondolok, vajon, ha visszajön éppen most, mit talál? Nem a világban úgy általában, hanem konkrétan lebontva, bennem...Úgy várom, ahogy Isten Fiát várni "kell"?Hittel, bizalommal, örömmel? Nem tudom, bennem a várakozás mindig egyfajta félelmet is rejt... Jó lenne (vagy sem) kívülről látni magam, az Ő mércéjével.


De legalább napról napra advent melegségével, bizalmával, örömével útnak indulni. Így legyen!