2013. szeptember 12., csütörtök

a fülemüle füttye

Azt a játékot ismeritek, hogy utalnak nektek A bankból és az nem érkezik meg B bankban lévő számlátokra? Iszonyú jó. Az utalás elment, a pénz levonódott, papír van róla, de nem a föníciai fizetőeszköz, csak egy nyomtatvány. Ezzel aztán futkoshattok ahová akartok, az nyer, aki tovább bírja.

2013. szeptember 11., szerda

24 óra

Szerintem kevés olyan év volt az életemben, amikor ilyen keveset olvastam, mint idén. Egyre inkább úgy alakul, hogy csak este éjszaka tudok olvasni, miközben egyre erősebb az a vágyam, hoyg alhassak. Jó, hát elolvasok 20 oldalt, de ennyi. Semmi éjszakázás.
Még nem tudom, honnan tudnék időt lecsípni az olvasáshoz és nem is nagyon tetszik, hogy ezen gondolkodnom kell.

2013. szeptember 9., hétfő

mindennapi derültségünket add meg nékünk ma

Háklis vagyok, tudom. Rendben, hogy a bejegyzések mehetnek a FB-ra, mármint nem innen, innen csak kevés, a mozgósból inkább, de én azt szeretem, ha a lájk a blogra érkezik és ezt nem győzöm eleget hangsúlyozni. Számtalanszor elmondtam, hogy miért, odaírtam, indokoltam, ugyanis szerintem ne nyomjanak lájkot az emberek egy olyan linkhez, amit nem olvastak és lehet, hogy baromira nem is tetszik nekik, csak látják, hogy (ebben az esetben) én írtam és akkor az lájk.  
Lájk a francot.

És akkor ezt nem mindenki érti, én meg speciel értem a fb-os könnyelműséget, csak nem szeretem, engedtessék ez meg nekem. Na de ma eljött az én időm, oké, hoyg véletlenül, de ugye az volt, hogy tegnap  részt vettem a Nike  Félmaratonon és hogy így a DK-s pólómban már benne van egy félmaraton. Én tudom, hogy ez így lehetne akár a politikai manipuláció tankönyvbe illő példája is, azonban ezt már csak az tudja, aki elolvasta a bejegyzést és nemcsak nyomta a lájkot ezerrel. Elmondanám, hogy leveleket  is kaptam, gratulációkat, és ettől eléggé odavagyok, mert bebizonyosodott az, amit eddig is hangoztattam, hogy az emberek birkák érthetetlenek számomra.