Előre szólok, tisztességtelen játék!

Zenei műveltségem sekélyes volta onnan indul, hogy nem tudok énekelni. Nem csak úgy egyszerűen nem tudok, hanem nagyon nem. Általános iskolás koromban iszonyatos szenvedésnek voltam kitéve, ellentétben a közismert viccel, mely szerint "te inkább ne énekelj", engem állandóan hallani akartak a tanárok. Feltételezem, nem ismerték a viccet. Én meg nem énekeltem, ebből aztán majdnem bukás lett, amit csak megerősített az, amikor már kipréseltem valami hangot magamból, de a bukás fenyegető voltánál is rémesebb volt az énekóra előtti éjszaka, majd ennek hatványa, az óra előtti közvetlen szünet, na, ott én már teljesen odavoltam. Kinek a magyar, kinek az ének, ugye.

Megjegyzem, ma már úgy gondolom, hogy általában a készségtantárgyakként említett trióval volt nekem bajom, mert az ének mellett sem rajzból, sem testnevelésből nem voltam jó - eufemisztikusan szólva.

Aztán mégiscsak elvégeztem a különböző iskolákat, s most úgy állok, hogy a gyerekkori zenei sokkhatás következményeként van bennem némi immunitás a zene iránt, de lehet, hogy csak eklektikus az ízlésem. Szeretem Bach-ot, Vivaldit, Telemann-t, Beethoven már időnként necces, de belefér, szeretem a Spyro Gyra-t, a Talking Heads-et, Susanne Vegát fenntartás nélkül, meg Johnnie Mitchell-t. A Kalákát mindenek felett.

Na, de most visszavágok (illetve visszavágnék, ha egykori énektanárom olvasná a blogomat), mert olyan táskát varrok, amelynek az elejét egy kottával dekorálom. Én. És nem ám légből kapott hangjegyek vannak rajta (talán olyat nem is tudok), hanem komoly utánajárás előzte meg a kiválasztást, ez egy igazi kotta(részlet). A tisztességtelen játék pedig azt jelenti, hogy amennyiben valaki kitalálja, minek a kottája, hát azt komoly jutalomban részesítem. Én úgy gondolom, ez nehéz, de az is lehet, hogy ez a saját műveletlenségemből fakad, s bárki, aki tud kottát olvasni, játszi könnyedséggel megfejti, így legyen.

A kezdőrészlet van a táskán, külön felhívom a figyelmet (mert nagy segítség, én úgy képzelem) az első hangjegy melletti kis izére, s ezzel a szóval kellőképpen alátámasztom a korábban ecsetelt tudásom. :o)

Elég tisztességtelen vagyok? ( A táska egyébként nem nagy, a korábbi retrótáska mérete.)

Kié legyen a falikép? / Who belongs the wallhanging to?

Nem tudom, miért is NE tartsam meg magamnak. Nekem nem volt ilyen falvédőm gyerekkoromban (ennek hatásai pedig kihatnak a felnőttkori életminőségre, bizony), ezenkívül pont olyan puha, amilyennek szeretem, vidám színei vannak, ahogy szeretem, a mérete is megfelel, és hát a hivatalosan Adolfnak keresztelt (nézzétek az orrát), de egyébként a kissé ribancszerűen hangzó Cuncusnak nevezett cicusunk is igen kedveli.

I don't know why I don't retain the wallhanging I was working last weeks. I didn't have such a wallhanging in my childhood ( you can imagine the aftermath in my present), it is exactly as soft as I like... it has as joyful colours as I like... its size is perfect for me... and you can see how our cat likes it as well.

Van rajta pillangó és katicabogár.
There are butterflies and ladybugs.

Templomtorony órával.
Steeple with clock.

Madáretetőből kettő is.
Two bird tables.

Kutyus is, cica is - mint nálunk.
Dog and cat - like in our midst.

Kerítésen túlnövő virág.
Flower outgrowing the fence.

A mérleg másik serpenyőjében viszont ott áll Dani Kapitány, ez pedig mindent visz! Csomagolhatom neki?:o)

( A fellógatást pedig úgy oldottam meg, hogy két variáció is lehetséges, ha egyiket megunnám, a másik felét nézném...)

But.... otherside there is a young boy who is waiting for his allhanging - I think it is relevant.
Can I send it for him? :o)

Készen van! / It's ready!

Ez az első táska, amelyet a szuper vízlepergetős anyagaimból varrtam. Ez már nem fog beázni, elázni, szétázni, s így a táskában lévő holmik sem. :o)
Még figyelnem kell, ki kell tapasztalnom, hogyan is működik ez a velúrhatású anyag, de úgy látom, sikeres együttműködés lesz. :o) És végre úgy varrtam bele a cipzárt, ahogyan azt mindig is szerettem volna, nehéz út volt, de a végére értem.
Olyan, amilyennek szerettem volna: puha, finom, kedves, nagy (de nem nagyon), könnyű. Mi kellhet még? Vélemény?
A Meskán!

Ui.: Elkelt! :o)

It's the first bag made of my super waterproof fabrics. I'm sure it isn't getting soaked...
It's a new fabric so I have to take care of its characteristics but in my opinion it will be a good and successfull cooperation. :o)
I wanted to sew a bag which is soft and loveable and big (not too big) and flimsy. What else do we need? I am waiting for your opinion.
You can find it in my online-shop, click here!

PS: The bag is sold! :o)

PS: T

2009. szeptember 22. - Meska- feltöltés / Uploading of my online-shop

Hihetetlen, de szinte kiürült a Meska-boltom! :o) Gyorsan feltöltök néhány neszeszert -amint a Meska hajlandó működni:o( -, táskák a hét második felében várhatóak.

Unbelievable but my online-shop is almost leer. :o) I have sewed some vanity cases which will be available in the afternoon, click here!

2009. szeptember 21.Párhuzamosan futó projektek / Current projects

1.

A mérete miatt van némi küzdelmem a falvédővel, igaz, a puhasága, a színei és a "gyerek van a háznál"-gondolat felsejlése miatt benne való örömem jóval nagyobb:

I am sewing the wallhanging, sometimes its size makes me angry but I have a lot of fun and pleasure during the sewing because of its colours and softness... and it can recall how much I was sewing for our children some years ago. :o)

2.
Kötök is, mert amikor azt mondom, hogy "nem tudok kötni", az nem azt jelenti, hogy nem tudom egyik kötőtűről átvenni a szemeket a másikra úgy, hogy közben beledugok egy kis fonalat, hanem azt, hogy nagyon nehezen tudok újságból kötni, pláne, saját fejem után szabadon kitalálni egy szabásmintát. Így aztán a Középső által kért denevérujjas vágyálom még (hosszan) várat magára, ellenben a sál, ami ugyan nem a kért türkiz színű, de legalább sál, már alakul. Főleg, mióta vettem magamnak bambusz-kötőtűt, ami maga a csoda, és ezúttal nem a Párizsban felkutatott, s megvásárolt tűkre gondolok, hanem a Westendben magamévá tett körkötőtűre. Ilyen egyszerű az élet- ha hagyom.

I am knitting a scarf as weel because the expression "I can't knit" doesn't mean I am not be able to knit but it means I can't invent a new pattern. If I use a different wool than suggested in the magazin, I can' count how many wool and how many stitches I needed. That's why our middle child has to wait for the pulli with batwing sleeves although it's a pipe dream but I have already knitted a scarf for her. It's not the requested turquoise but scarf. :o)))
I use my knitting needles made of bamboo... phantastic, really.

3.

És a vicc-kategória nyertese egyértelműen a keresztszemes hímzésem, ami legalább másfél hónapja készül, ha nem több. Nagyon is egyszerűnek, kivitelezhetőnek tűnt, hogy én majd némi betűhímzés után egy kisebb, de ami a fő: nekem tetsző faliképet (vagy mi a szöszt) fogok hímezni, hát, azt kell mondja, alakul, mint púpos gyerek a prés alatt, nyomaiban emlékeztet majd az eredeti mintára, számszerűleg nagyon nem.

About 1,5 months ago I began a cros-stich embrodery. Telling the truth it belongs to the "also-run- category". It seemed to be so easy ... the result can recall the original pattern but sometimes there is discrepancy! Not only sometimes. :o(
4.
Muszáj volt kipróbálnom az új anyagaimból egyet, vízlepergető tulajdonsággal bír ez is, ami így , ősszel nem lebecsülendő tulajdonság. A kék mellett van még 5 másik szín is, meg jelenleg egy fél táska.

I was forced to try out one of my new fabrics which is waterproof... so I have been sewing a bag you can see the first photo of it.

Melyik ujjamba is harapjak akkor?

The question: all of them are preferred by me which should be the first finished project...?