színek

A pink póló már semmi, hétköznapi jelenség, most rózsacsokor a meglepetés tárgya.

Befőzés XXIV. -pácolt fokhagyma

Kedvencem.

Évekkel ezelőtt még ebből a könyvből készítettem, aztán a könyvet valakinek kölcsönadtam és itt vége szakadt a történetnek. Most eszembe jutott, hogy hátha ebben a másikban is van valami hasonló, volt is, aztán elkezdtem keresgélni tovább, tovább, tovább, tovább, azt hiszem, az angol és német szókincsem kezd gasztronómiai kifejezésekre korlátozódni. A magyar oldalakon is van szép számmal találat, többen írják, hogy nem fehérborecet, hanem balzsamecet, mert akkor a barna felöntőlében a fehér fokhagyma milyen gyönyörű, na, ez nekem nem tetszett, én pont azt szeretem, hogy a fehér fokhagymafejek a szinte átlátszó pácban...

Nagyon egyszerű elkészíteni, végül  az alábbi receptet vettem alapul azzal a különbséggel, hogy én nem szeretem a fehérbort (egyáltalán a bort**), így ennek mennyiségét vízzel feleztem, de azt hiszem, ennyi az összes, a recepttől való eltérés. 

Egyetlen rizikós része van a történetnek, a fokhagyma pucolása. Egy, hogy dögunalom, kettő, hogy nem haladós, nem telik az edény, három, hogy emlékszem, hogy marta szét a kezem a sokadik fokhagyma, ártalmatlan jószágnak tűnik, de a legkisebb rést is megtalálja a kézen, mar, csíp, szúr, vág és egyszerre is akár. Ráadásul  remekül tapad a késhez/kézhez, ez ellen úgy védekeztem, hogy egy nagy tál víz volt mellettem, ebbe mártottam időnként a kést is, a kezemet is, ezáltal még csak nem is csípett. Ravasz vagyok, no.

Cserébe viszont... nagyon finom (naggggyon), ajánlják húsok mellé, én azt mondom, csak úgy magában, hamm, bekapni egyet, az a valami, sok kell belőle, szeretem. Szeretjük.

PÁCOLT FOKHAGYMA

5 fej fokhagyma

2 dl fehérbor vagy víz

0,5 dl fehérborecet/almaecet

1 babérlevél

15 szem feketebors

1 kiskanáltárkony

1 kiskanál só

30 gr cukor

1 chilipaprika

A fokhagymát megpucoljuk, a pácléhez valókat összeforraljuk. Beletesszük a fokhagymagerezdeket, majd 5 percig főzzük. Elzárjuk alatta a gázt, hagyjuk kihűlni. Másnap megint felforraljuk (továbbra is benne vannak a lében a fokhagymák, úszkálnak), de már csak egy percig főzzük, utána üvegekbe szedjük őket, rá a lé, majd egy evőkanál olívaolaj a tetejére.

Dunszt. 

Spájz. 

Gyomor.

** az ízét nem szeretem, vö. működik a porszívó, csak nem szív

igen, igen, nem, nem

Fél kézzel sikálom az uborkákat (139 darab, megszámoltam, mert eléggé untam), fél kézzel pucolom a fokhagymát, fél kézzel sütöm a padlizsánokat, fél kézzel szerkesztem a soron következő interjút, fél kézzel chat-elek a Legkisebbel, fél szemmel nézem, ahogy a férfi elém hordja a keretezett akvarelleket, fél szemmel nézek egy Nigella műsort.

Ablakot mosni viszont két kézzel mosok.

Gondolatban.

Multifunkcionális

Mégis, hogyan lehet reklámozni úgy egy terméket, hogy étrendkiegészítő és intimgél? De komolyan.

Ha már, akkor radikálisan

Több, mint 40 év szürke, fekete és barna pólók és pulóverek után a férfi változásra adta a fejét.
Pink pólóval kezdte.

Gmail

Az az állapot, hogy "ön a hálózatban láthatatlan", nekem tökéletesen megfelel.
Nemcsak a gmail-es fiókban.

Befőzés XXIII. - zakuszka

Zakuszkát én még soha, de igazából enni sem. Sőt,először most sem zakuszkát akartam készíteni, hanem sima padlizsánkrémet, de közben vettünk néhány kápia paprikát is, így viszont adta magát a recept.

A zakuszka receptje olyan, mint a lecsóé, ezer kering a neten belőle, mindenki esküszik a sajátjára, amiből én azt vontam le, hoyg szinte tök mindegy, hoyg csinálom, mert az meg az  én zakuszkám lesz. 

Abban biztos voltam, hogy most sem a gombás, sem a babos verziót nem fogom megcsinálni, nekem valami alapzakuszka kell, mi lecsóból is a legegyszerűbbet szeretjük. Azt viszont nagyon.

Alapnak ezt a receptet vettem, szinte ugyanez az enyém is, talán babérlevél nincs benne, ha jól emlékszem és a mennyiségeket nem mértem. Nem szoktam.

Most pedig úgy állunk, hogy kellene még zakuszka.És továbbra is padlizsánkrém.

test és lélek

Nem volt még olyan wamp, hogy valaki ne hozott volna nekem valamit, főleg szénhidrát témakörben mozognak ezek a kis meglepetések, kínos*, de így van, kaptam már belga csokit, Mozart golyót, mézeskalácsot, ribizlis süteményt, ilyen-olyan csokoládét, utóbbiból többször is, most azonban könyvet kaptam, ezt,  vagyis maradtunk a témakörben, de tágabb értelemben vettük azt, Gabi még azt is beleírta, hogy örök nyitottsággal, mit fűzzek még hozzá, minden benne van.

*és jó....

Ember

A megnyitón és a záróünnepségen (olimpia, ofkorsz) a sportolók - nemzettől függetlenül -  iszonyú idétlenek voltak, azt néztem tátott szájjal, na jó, nem mindenki, de szinte, mint akik még sosem kerültek képernyőre és ez életük legfőbb vágya, belevihogni a kamerába, veszettül integetni, ugrándozni, ökörködni, meg ilyesmi, hogy aztán a két esemény között céltudatosan, komolyan és elszántan összpontosítsanak mindarra, amit az ezt megelőző négy évben is ugyanezzel az eltökéltséggel célul tűztek ki maguk elé.

Szeretem ezt a keretet.

Befőzés XXII. - bread and butter

Magyarul  uborka.

Nekem nagyon tetszett, hogy szeletelve kerül az üvegbe az uborka, sokkal több fér bele, különben pedig imádok uborkát szeletelni, miért, van, aki kavicsot szeret válogatni, én meg uborkát gyalulni, még akkor is, ha mindig leszelek az ujjamból egy  tisztes darabot,  jó gyalunak ez az átka, népi bölcsesség.

Tehát, Eszter által ismerem ezt a cuccot,  aztán rákerestem, tényleg az volt, hogy a gazdasági világválság idején ez volt a kenyér és a vaj mellé, mint nálunk a párizsi, mondjuk. Világválság? Jöhet a cucc a kamránkba, van némi aktualitása.

Először ezt nézegettem, aztán meg ezt, aztán meg ezt, aztán meg iszonyat sok egyebet, végül baromira meguntam (így szoktam), és csináltam egy felöntőlét, de  mivel nekem mániám, hogy ropogós legyen (ezzel szoktam fárasztani az embereket, akik ajánlanak receptet, hogy de ropogós? tényleg? rendesen?), van benne borkén és timsó is. A timsó nekem szűz terület volt, nem használtam még, ráadásul elérhetetlennek tűnt, több gazdaboltot és Hermészt bejártam, mire kaptam, de ez lehet, hoyg baromság volt, ugyanis 10 emberből legalább 8 nem használ timsót, csak borként, azonban nekem a puha, löttyedt uborka a világcsúfsága, hát beszereztem. Kicsit megőrjítettem a Hermészeseket, de hoztak. Úgy egy életre valót, ahoyg elnézem. Egyébként a timsó miatt maradtam le a  hordós savanyúságról is, szóval, most erősen bizonyítania kell.

De mert világválság, az utolsó üveg nem akart tele lenni, így aztán kapott egy kis répát is, szerintem jó lesz. A lé tehát egy mischung, viszont tettem bele chilipaprikát (kicsit, ne legyen nyafogás), mert az nekem kell. Ja igen, hagyma is került bele.

Az üvegek töltésénél nem voltam tisztában az uborka elrendezésének autentikus voltáról, ráadásul wamp előtt napon voltam, nem mondom, hogy kapkodtam, de ezért nem értem ráfinnyáskodni, csak raktam. 

Azért pedig, hogy egyes üvegek mézes üvegek, én kérek elnézést.

Függő

Volt tegnap wamp, de nem esett jól, egy, hogy Brigi nem volt ott, kettő, hogy máshol volt a helyem (én választottam, tudom), így Mari sem mellettem volt, hanem szemben velem, három, hogy Zoltán elment az Állatkertbe rajzolgatni (miért, nem hallottatok még ilyet?), négy, hogy sokan csak nézelődtek, szóval, nem szerettem annyira ezt a tegnapi napot.

Meg úgy egyáltalán mostanában nagyon nehéz nekem bármit is szeretnem.

Back to the future

Irgalmatlanul elfáradtam, nem is vagyok csúcsformában, a teljesítőképességem sem tündököl fényes csillagként az égen, olvasnivalóm sincs, iszonyú rendetlenség van itthon, nem érkeznek meg pénzek (ellenben számlák, ugye), a kastélyparkot szép lassan elzárják előlünk, nem tudunk lemenni Tihanyba (Hollandiáról meg ne is beszéljünk), a kötésem lebontottam, a Zsömi szétcincálta a lampionvirágokat, nem haladok egy fontos munkával, de nagyon nem, basszus, két ablakunk iszonyat koszos, a fejem meg olyan üres, mint egy tök, és mindehhez tegnap este bánatomban megettem két csibeburgert.

De legalább az olimpiának vége.