Most csak így annyit mondanék a korábbi történésekkel kapcsolatban, hogy reggelre a csemete beadta a papírjait az egyetemre. Sosem találná ki senki, hogy milyen szakra.
Pszichológia.
2013. október 26., szombat
2013. október 23., szerda
menjetek nyerni, amondó vagyok
A nagy sopánkodás, értetlenkedés és szokásos bambulásaim közepette pedig elindítottam egy játékot itt. És csak ott.
Viszont iziben nyerhető egy szerintem gyönyörű Smarties Bag, nem apróztam el.
2013. október 21., hétfő
eldugott sarokban fejét felütötte a hedonista
Szóval, a hétvégén lementünk Tihanyba zárni. Ez egy szakszó, a téliesítést jelenti, ami meg azt jelenti, hogy vizeket kell leengedni, meg egyéb ilyen férfias tevékenységgel tölteni másfél napot. A helyzet adta feladatok egyikét sem kedvelem ismerem, és tök sokat tipródtam, mert közben a mérleg másik serpenyőjében sok munka lett volna és én annyira jól tudok haladni, ha egyedül vagyok, nem is értem, miért.
Végül mégis lementem én is, egyrészt, mert Tihanyról van szó, másrészt meg remek időt ígértek, harmadrészt meg szeretem azt gondolni, hogy én mindig jól tudok dönteni, ha az élet rövid voltának tartalommal való megtöltése előtérbe kerül. Kicsit megsegítettem és előretoltam ezt a hedonista gondolatot.
Na, de az van ám, hogy Tihanyban nemcsak 100 %-os retro van, hanem egyetlen cserépkályha hívatott befűteni a teret és mondta nekem Zé, hogy no para, jól bedurrantunk (nemcsak befűtünk, azt gázzal lehet, fával durrantani illik). Azért amikor megláttam a cserépkályha oldalán a fél centis réseket, előtört bennem valami urbánus tiltakozás, pedig sok mindent megéltem én is, de jó, nyomjuk el az aggodalmat, sőt, gyűjtsünk rőzsét. Meg aprófát. Meg papírt. Mikor mindez egyben volt, rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy a lyukak teszik dolgukat és a kísérlet hamvába holt.
Én akkor felmelegedés céljából elmentem futni a partra, Zé pedig nyírt és nyesett, és ettől kimelegedtünk kellőképpen, meg különben is, úgy gondoltuk, hogy megvan a válasz a fűtésre: jó sok húst grillezünk és az majd belső fűtőanyagként szolgál. És lőn.
A fügét a szomszédból vettük kölcsön.
Sajnos, a faszén sem működött előírásszerűen, ezért folyamatosan fújni kellett, ami elég fárasztó két éhes és fázásnak indult ember számára, de ezen a ponton kiderült, hogy miért is kellett nekem mennem, megtaláltam ugyanis a gumicsónak felfújására szolgáló cuccot (tudom, hoyg mindez egy szóval elintézhető lenne, de éppen azt az egyet nem találom) és innentől kényelmesen hátradőlve nyomattuk a levegőt. Időnként evés céljából abbahagytuk. Úgy emlékszem, alkoholizáltunk is.
Én este 6-kor, eltelve az élettel a kajával úgy éreztem, sétálni szottyan kedvem, így tettünk egy rendes kört, kaptunk Balaton fölé magasodó teliholdat is, tök sötétben értünk haza, nem vágytam volna másra, csak melegre. Csak az nem volt. Alternatív fűtési megoldásként külsőleg forró vízzel zuhanyoztunk és belsőleg újabb alkoholt vettünk magunkhoz, szellemünk felfrissítéséhez pedig nyakig bebugyolálva megnéztünk pár részt a House of Cards-ból.
A hétvége további részében történt még bő 1 órásra tervezett, ám 2,5 órásra sikeredett túra Sajkodon, rendes ebéd, délutáni szunyókálás, további fügelopás, cukrászdázás, távozáskor körbeautózás a szigeten - mind-mind a felmelegedés jegyében. Hol a testi, hol a lelki.
a lista újabb eleme
Közben voltunk Tihanyban és felfedeztem, hoyg elfelejtettem fényképezni. Szerencsére arra még emlékeztem, hogy egyébként a leveleket szoktam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)