Zöld nap / Green day

Zöld nélkül ne teljen el nap, jutott belőle mára is, lesz belőle holnap is és tegnap sem maradt el érdeklődés hiányában.

A zöld galuska titka, hogy nem kell sajnálni belőle a spenótot, ez mind színében, mint ízében különlegessé teszi, a másfél granny square pedig egy jó hónapos projekt eredménye, igazolandó, hogy jó munkához idő kell.
Már megint ez az idő, ma ezzel telik a napom (múlik vagy telik?), ez egy zöldidő-nap.

No day without green, everday I need it....
Using spinach , a lot of spinach, we can cook green noodles, the flavour of it is adorable besides the granny's square takes about a month to prepare it but now I can crochet it hurrah!

Aztán ti szeretitek-e a zöldet? De igazán, nem félszívből....

Do you like the green? But really, with heart and hand...

Kora reggeli töprengés

Én most már úgy látom, hogy rövid és csalóka az élet, az év, a hónap, a hét, de legfőképp és elsőként a nap, mely mögött csapda rejlik, a pillanatnyi tennivágyás és felbuzdulás, de egyben az elmúlás csapdája is.
Némely napok koncentrátumokká válnak az emlékeimben, ragyognak borostyánként, belesűrítettem egy-egy napba heteket, tán még éveket is, mások pedig állnak egymagukban, magányosan és szomorúan.
Hát hogy is van ez, kérem.

Ezeket is találtam / Further treasures

Az asztalom mellett. Ez egy ilyen nap...
Na jó, nem is igaz. Viszont az asztalom mellett vannak. És itt.
Ha-ha-ha.

Next to my writing table.
Well, it' s not true. But they are standing next to me. And here.
Idiot joke but :o)

Kincs ez / It's a reaaly treasure

(Megnéztem, elolvastam, na, nem annyira rossz, ez is én vagyok.)

Vannak nők (ah!), akik nem tettek rendet ősszel e kertben, na, ők találhatnak ilyen csodákat tavasszal. Jutalmul a most elszenvedendőkért. Nagyítsátok ki, érdemes. Majd ha ezek a nők ilyen csipkét kötnek, amit a természet csak úgy, magától és spontánul...

There are women (my God!) who didn't do gardening in the autumn, well, they can find some treasure in the garden now. I think it's a small reward for the suffering waiting for them in the garden. It's worth the trouble to blow the photo up! Just the nature can create such a phantactic thing without any effort, spontaneously, I wish I could knit lacework similar to this one...

A Meska meg én / THE interview

Három a magyar igazság állítólag, én ezt teljesítettem, öntudatlanul is.

Elsőre nagyon rossz időpontban érkezett a felkérés, másodjára is még rémesen voltam, harmadjára már csak (rémes nélkül) vacakul, de akkor megírtam a feltett kérdésekre a választ, semmit nem garantálhatok, nem a teljes beszámíthatóság állapotában leledztem, és ez még csak nem is vicc.
Mindegy, minden felelősség a Meskáé, miért nem szóltak vissza, hogy ember, mi ez a marhaság, nem igaz, én hárítok, mutogatok, széttárom kezem, felvonom vállam, nézek bocsánatkérően, hunyorgok cinkosan.
És holnap elolvasom a velem készült, frenetikus hatást ígérő interjút, itt, ni.

Three times... my online-shop asked me to make an interview with me three times but I was in bad shape so I couldn't undertake it. But now.. the interview is ready and tomorrow everbody can read it, unfortunatelly in Hungarien only. I can' t take responsibility for it! :o)

Natúr pur

A sok szín és kavalkád után kellett már valami egyszerű, valami, ami nem határozott és nem erőszakos, hanem tiszta, nyugodt, kiegyensúlyozott, így születtek meg ezek a táskák. Részletekért katt ide...

After the bags with rich colours I needed quieter, solid colours, these bags were born yesterday. For more detail click here...

Nekem tetszenek, nagyon is, van valami eklektikus az én ízlésemben, hogy ez hiba vagy sem, ki tudja.

I like them! My sense of taste is a bit decompound who knows is it mistake or not...

Fürdőkádasdi / Bath-tub on the pouches

Innen jött az ötlet, remélem, nem számít plágiumnak... Szerintetek?

I like the quilts of women trying to visualize different poems (!) and I hope my pouches don't mean plagiary. What's your opinion?

A mi Virágunk / One of our daughters

2 hónaposan, fodrászolás után, szemébe lógott már, na :o)
2-month-old baby, after haircut, really :o)

Amikor kicsi volt, büdöske volt, aztán lett mákvirág, most olyan liliomféle, olyan kamaszkoros-csatázós, de azért liliom a javából. S az, hogy hány éves, annak nagyobb a jelentősége annál, hogy ezúttal már jöhet velünk szavazni.

She is old enoug t to vote in April, I can't believe.

Bizony. :o)

Ha vasárnap, akkor vers

Anakreón: Gyűlölöm

Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
Háborút emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
Szép adományairól zengve szeretni tanít.

Kezdőtőke

Úgy kezdődött, hogy mindig is kötni akartam, legalábbis most már így emlékszem rá. Aztán jött a lehetőség Laminariát kötni, de nem volt fonalam. Megfelelő fonalam leginkább. Mellesleg pedig bátorságom sem.
De amikor Krúdynál azt olvastam, hogy "Minden színésznő lehet istennő vagy regényhősnő. Még az öreg Locsarekné, a híres komikáné is különösnek s nagyszerűnek látszott, ha zöld kendőjét magára borította. Pedig csak egy zöld kendő volt..."- na, akkor döntöttem, én is különleges és nagyszerű szeretnék lenni, de legalábbis annak látszani.


Smelindánál láttam meg ezt a zöld csodát, valami csoda, a színe, a tapintása, mindene. Egyébként is maradt bennem valami abból, amit Freud orális korszaknak nevezett (nem vicc, tényleg így, na), hogy a beleharapni, számba venni, az ugyanúgy a megismeréshez tartozik (igaz, az első életévre tehető), így haraptam én bele Eszter szappanjaiba is, meg egy kicsit a zöld fonalba is. De csak kicsit.
Azt speciel nem tudom, hogyan fogok én ebből a vékony fonalból bármit is kötni, csak mutatom, hogy 10 perc alatt azt a kis gombócot gombolyítottam fel, sokatmondó.

Hogy utána pedig megállás nem volt, az nem véletlen.

Különbség

A férfi jóval racionálisabb, kevésbé kesergőbb. A nő képes egy órát maga elé tartva végigrohanni a közelgő hétvégén, férjen bele a vasalás, a nagytakarítás, a sütés,a főzés, az ünneplés, de még az ásás is.
A férfi nem aggódik azon szombat reggel, hogy belefér-e mindez az előtte álló 48 órába. És vasárnap este sem, ha mégsem.

Színkavalkád / Colours

Bővítettem még a családot, lett két újabb tag, de egy kicsit rájuk untam, most majd valami más kell, felfrissülésképpen. Ti hogy álltok a megújulással? Időnként szükséges, nemdebár?

I have sewed two other bags in this style but telling the truth.. .I'm fed with it, now I must sew something new for recreation. What about your recreation?

Lett hozzájuk illő neszeszer is, ahogy illik. :o)

There are pouches, of course. :o)

Ez pedig már-már a nyarat idézi, a hosszútávú időjárás-előrejelzés dacára biggyesztem ide, mintegy kompenzálásképpen.

And this bag... it's able to bring the summer to my mind, I need this colour, unfortunatelly I have read the weather-forecast.

Hol másutt lennének? :o)

They have already been available in my online-shop. :o)

Jethro Tull: Bourée

Naponta legalább háromszor, reggel-délben-este, túladagolás kizárva, télen is, de napsütéses, tavaszt ígérő napon pláne.

Haruha scarf

Mindig irigykedtem, bár írhatnám éppen jelen időben is, amikor a kötős blogokon olvasom, hogy Laminariá-t kötnek vagy éppen Gail-t, meg Baltic Blossom-ot, és hogy laceweight vastagság (bár szerintem itt a vékonyság jobban passzolna), meg sockweight vastagság, ez azért profizmusra vall, én meg kötögettem a télen (múlt időre váltottam megint, befejezett múltra) a csavart mintás sálakat, sapkákat abból a fonalból, amit kaptam, a szín volt a döntő, igen.

Most elkészült a Haruha scarf a Legnagyobbnak, kár, hogy nem jön át az írott szövegen az az áhítat, ahogy ezt mondani kell, érdekessége, hogy életemben először használtam a ravelry-t, s hogy életemben először használtam angol nyelvű leírást. Nem bonyolult, persze, kinek nem az, annak, aki a fenti szavakat napi gyakorisággal használja, nekem azért okozott töprengést.

I'm always jelaous of the women knitting the phantastic scarfs and shawls and using the expressions like laceweight, sockweight, and Gail, Baltic Blossom, and Laminaria... last winter I knitted a lot of scarfs and hats but I choosed the yarns after their colours.
Now my Haruha scarf is ready, it was the first time I have choosed a pattern from Ravelry and have used a description written in English.

Talán a kertben álló Szent István nem sértődik meg, vállára borítottam neki is:
There is a scuplture in our garden, I have laid the scarf over his shoulders:

Panyókára vetve sem rossz:

Lazul a fickó:

Még az árnyékát is szeretem:
I like the shadow of the scarf too:

Cataniából készült, hiába, no, az én kötős tudásom ennyi terminus technicus-t tesz lehetővé.

It was made of Catania yarn - my knowledge allows me to use a small part of terminus technicus. :o)

Ezt is megértük / It's time to...

Nem mondom, jobb (és stílusosabb) lett volna szélben dagadó ágyneműkkel illusztrálni azt a fantasztikus tényt, hogy napon száradnak a ruháink, de azért az év első, szabadban száradó ruháink illata feletti öröm akkor is a mienk.

It would be better if I could present a photo about our bed-clothes drying in the wind... but the gladness about the flavour of our clothes dried outside (the first time this year) ... is ours.

Kis esti bölcsesség

Ha a gombostűt (készült Kínában, persze) nem tudod beleszúrni a tűpárnádba, ne remélj sokat, a textilbe még kevésbé fogod tudni. Ellenben a fenekedbe, oda remekül beleáll, ott nem görbül.
Tanulság: lényeges a megszúrni kívánt (vagy nem kívánt, de rendelkezésre álló, esetleg útban lévő) felület konzisztenciája.

Rozi / Rosa

Rozi nem tud szépen (rendesen) ülni:

Rosa can't sit regurarly:

Kicsit nagy a keze,

She has oversized hands,

a lába:

and feet:

De spanyolul tanul:

But she prefers Spanish:

Talán, ha nem egyszerre (egy csapásra) akarnék megtanulni kötni, horgolni és babát varrni, akkor kevésbé lenne ily esetlen. De ha minden egyszerre menne, akkor hol maradna az esetlenségek feletti öröm?

If I don't want to learn to knit, crochet and sew dolls at one blow, Rosa wouldn't be so awkward. If everthing goes well, could I be delighted with my awkwardness?

Sic transit gloria mundi

Before:

After:

Nincs több business trip Brüsszelbe, Amszterdamba, Stockholmba, Prágába, de Barcelonába és Isztambulba sem. Nincs több vacsora az Atomiumban. Nincs több vihogós kávézás azzal a kevéssel, akivel érdemes volt.

De nincs többé 500 túlóra/év sem, nincs több éjszakázás, nincs több teher, és legfőképp, nincs több manipulálás.

Egyetlen dolog volt tegnap szívfájdító, az, ahogy végignéztem a polcomon, ott sorakoztak a vastag dossziék, bennük a munkám: webdesign, iratkezelési szabályzat, stb.

Ezzel együtt is könnyedebben léptem ki, mint be. Az ajtón. Konkrét és átvitt értelemben is.

Innen szép a győzelem.

Utóirat

Éppen azért jöttem, hogy töröljem az előbbi bejegyzésemet, ami egyébként meg hülyeség, ha én írtam, hát én írtam; ha ezt gondoltam, hát ezt gondoltam; nem igaz,? aztán meg mégsem töröltem, de nemcsak a sok komment miatt, bár azért is.
Átment ez a felhő is fölöttem, de látom, másoknak is van hasonló érzésük, ki kell mondani, nem a bejegyzést követő megjegyzések miatt, hanem azért, hogy később láthassam, igen, 2010. március 15-én a nemzeti ünnepen nekem efféle szomorúságos gondolatok voltak a fejemben. Javítása legközelebb egy év múlva lehetséges.

S hogy viduljatok ti is, a Középső is hagyott megjegyzést nekem, hát úgy tisztességes, ha ezt is megosztom. Maslow-nál kell keresni, reagált a mosogatásos panaszomra. :o)

Bánatféle

Egy kicsit szomorú vagyok, bánatos, mert bár naponta legalább 200-an olvasnak, mégis kevesen reagálnak komment formájában, nem tudom, ez érdektelenség, vagy nem akarnak megbántani, de én meg várom még a kritikát is, jaj, most kicsit lehangolt vagyok, azt hiszem, jobb, ha befejezem a kántálást.