Úgy kezdődött, hogy mindig is kötni akartam, legalábbis most már így emlékszem rá. Aztán jött a lehetőség Laminariát kötni, de nem volt fonalam. Megfelelő fonalam leginkább. Mellesleg pedig bátorságom sem.
De amikor Krúdynál azt olvastam, hogy "Minden színésznő lehet istennő vagy regényhősnő. Még az öreg Locsarekné, a híres komikáné is különösnek s nagyszerűnek látszott, ha zöld kendőjét magára borította. Pedig csak egy zöld kendő volt..."- na, akkor döntöttem, én is különleges és nagyszerű szeretnék lenni, de legalábbis annak látszani.
Smelindánál láttam meg ezt a zöld csodát, valami csoda, a színe, a tapintása, mindene. Egyébként is maradt bennem valami abból, amit Freud orális korszaknak nevezett (nem vicc, tényleg így, na), hogy a beleharapni, számba venni, az ugyanúgy a megismeréshez tartozik (igaz, az első életévre tehető), így haraptam én bele Eszter szappanjaiba is, meg egy kicsit a zöld fonalba is. De csak kicsit.
Azt speciel nem tudom, hogyan fogok én ebből a vékony fonalból bármit is kötni, csak mutatom, hogy 10 perc alatt azt a kis gombócot gombolyítottam fel, sokatmondó.
Hogy utána pedig megállás nem volt, az nem véletlen.
De amikor Krúdynál azt olvastam, hogy "Minden színésznő lehet istennő vagy regényhősnő. Még az öreg Locsarekné, a híres komikáné is különösnek s nagyszerűnek látszott, ha zöld kendőjét magára borította. Pedig csak egy zöld kendő volt..."- na, akkor döntöttem, én is különleges és nagyszerű szeretnék lenni, de legalábbis annak látszani.
Smelindánál láttam meg ezt a zöld csodát, valami csoda, a színe, a tapintása, mindene. Egyébként is maradt bennem valami abból, amit Freud orális korszaknak nevezett (nem vicc, tényleg így, na), hogy a beleharapni, számba venni, az ugyanúgy a megismeréshez tartozik (igaz, az első életévre tehető), így haraptam én bele Eszter szappanjaiba is, meg egy kicsit a zöld fonalba is. De csak kicsit.
Azt speciel nem tudom, hogyan fogok én ebből a vékony fonalból bármit is kötni, csak mutatom, hogy 10 perc alatt azt a kis gombócot gombolyítottam fel, sokatmondó.
Hogy utána pedig megállás nem volt, az nem véletlen.
Ne aggódj, a fonal vastagságán szerintem semmi nem múlik. A szorgalom adott, a tanító néni személye és tehetsége szintén, az alapanyagot szereted - mi mehet itt félre?;D
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszenek a kicsikéim, alig várom, hogy láthassam őket bevetésen!;)))
Köszönöm!:x:x:x
Az az első fonal különösen szép! Nagyon bonyolult szín :) Szeretem az olyat.
VálaszTörlésSzólj, ha valami nem megy, segítünk!
Hhuuuh, nagyon szépek!
VálaszTörlésNe aggódj, majd meglátod, milyen egyszerű lesz, és milyen széééép! :-)
Hello. And Bye.
VálaszTörlésMi az a Laminária?
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAz előző kétszer futott be.
VálaszTörlésGubike, az egy sál, d emilyen! Ercsu27-nél megnézheted, valami csoda... nekem meg nagy vágyam. Akkor kezdtem el kötésen gondolkodni, amikor a Lamináriát megláttam. :o))))
VálaszTörlésKöszönöm, megnéztem. Valóban álomszépek.
VálaszTörlés