test és lélek

Nem volt még olyan wamp, hogy valaki ne hozott volna nekem valamit, főleg szénhidrát témakörben mozognak ezek a kis meglepetések, kínos*, de így van, kaptam már belga csokit, Mozart golyót, mézeskalácsot, ribizlis süteményt, ilyen-olyan csokoládét, utóbbiból többször is, most azonban könyvet kaptam, ezt,  vagyis maradtunk a témakörben, de tágabb értelemben vettük azt, Gabi még azt is beleírta, hogy örök nyitottsággal, mit fűzzek még hozzá, minden benne van.

*és jó....

Függő

Volt tegnap wamp, de nem esett jól, egy, hogy Brigi nem volt ott, kettő, hogy máshol volt a helyem (én választottam, tudom), így Mari sem mellettem volt, hanem szemben velem, három, hogy Zoltán elment az Állatkertbe rajzolgatni (miért, nem hallottatok még ilyet?), négy, hogy sokan csak nézelődtek, szóval, nem szerettem annyira ezt a tegnapi napot.

Meg úgy egyáltalán mostanában nagyon nehéz nekem bármit is szeretnem.

Józanul, megfontoltan, előre

A wamp előttti napon nem nagyon marad időm semmire, szeretném egyszer megélni, hogy már pénteken kész vagyok mindennel, s bár meglepődve, ám a helyzethez könnyen igazodva manikűrözök TV nézés közben. Ehelyett nem mondom meg, hoyg mi van (mégis mi lehetne, ugyebár), de a wampos to-do mellé ma főztem ebédet, sült holnapra rebarbaratorta, meg sajtos brokkoli, de  ez semmi, mert jó időzítéssel ellenállhatatlan vágyat éreztem, hoyg egy még soha nem készített lekvárt éppen ma készítsek el, mindig is képes voltam meglátni a szűkre szabott időben rejlő lehetőségeket.

Felkészülve

Vasárnap a wampra viszek 6 Agatha Christie könyvet, 3 AC dvd-t, 2 Joanne Harris szakácskönyvet, kekszet az egyik gyereknek, kekszet és pen drive-ot a másiknak, kicserélésre váró orsókat (10), nyomtatnivalókat (sokat). Remélem, hazafelé velem lesznek a kapott könyvek, a lekvárok, a nyomtatott dolgok és néhány üres zacskó is, meg a vételezett kakaópor is.

Ja, viszek táskákat is, el ne felejtsem.

Elmentem wampra,

gyertek ti is. :o)

Akkor... wamp!

Minden táskára

ilyen helyre kis árcímke* kerül holnap, a wampon.

Erre is,

és erre is. Meg a többire is.

* Bohémdekortól, a Meskáról

Tricolo

r big bag IV. Vagy V. Már nem is tudom.

A mai napi kívánságo

m, mert mindennapra jut,

ha beosztó vagyok, akkor csak egy, 

de ha elengedem magam, akkor óránként is fel tudok mutatni egy-egy jól lecsiszolt, sztárallűröktől mentes kívánságot, 

és akkor a mentességet nem élvezőkről még nem is szóltam, ilyenem is van, csak hát ki mondja meg, hol kezdődik a sztárallűr, ugye,

de mindegy is, maradjunk a  mai napinál,

ez egy csiszolt, víztiszta, karcmentes kívánság,

csupán annyi, 

hogy a wampon való részvétel ne okozzon ekkora válságot bennem,

legyen ez egy bevett szokás*,

felvettek, ott vagyok, kész,

ne kelljen megvívnom a harcaimat,

hogy én mégsem, dehogyis, ugyan és vajon,

csak egy gondolat legyen, 

ment' minden aggodalomtól és szorongástól,

én csak ezt szeretném ma,

és akkor ma nem habzsolom és halmozom őket,

ma beosztó leszek és megfontolt.

Ígérem.

*tegyük át a következő vasárnapra a bulit, wampra kell mennem aznap- mondjuk így

Most már a

következő vásáron jár az eszem, hogy hogyan osztom be az időm, mire jut, mire nem, listákat írok és tervszámokat, ebben én verhetetlen vagyok.
A múltkori listámat  is milyen remekül összeállítottam, véghezvittem, teljesítettem, s bár közben azért szuszogtam erősen, de megoldottam. És milyen jól tettem, mármint nem a szuszogást, hanem a megoldást.

Remek volt a wamp, jól sikerült minden szempontból, beékeltek engem a szervezők a kért két ember közé, ami az árusok számát tekintve nem kis teljesítmény. Baromi jól esett, hogy az ismerős, tapasztalt wamposok közül többen is odajöttek előtte, utána, de közben is, érdeklődtek, meg az is, hogy   sokan kiugrottak fél mondatra hozzám, meg utaztak 100 km-t miattam, meg hogy sok FB-os jött vásárolni (mert valamit muszáj), meg kiküldték a férjet és volt telefonos közvetítés is (így árulok én), és hogy jó sokan vásároltak, mert azért én mostanában ilyen pénzmotivált lettem, képzeljétek, örülök, de nem elégszem meg a szép szavakkal, ilyen lettem, vállalom.

És baromi jó volt, hogy hoztak nekem vizet, Mozartgolyót  és málnalekvárt, jelentem, minden elfogyott.Van, mi ott rögtön, van, mi itthon, a sötét éjszakában, a küszöbön ülve és kanalazgatva. Nekem érdemes ajándékot hozni, mindent élvezek.

(Ha jól látom, ez már  nem reggel készült.)

Most csak

annyit mondok, hogy annyira kifáradtam tegnap estére, hoyg hazaérve kénytelen voltam benyomni egy alkoholmentes sört, majd ettől kellemesen jó érezve magam (placebohatás), aludni tértem.

Hát akkor.... wamp!

Még egy nagyot

és több kicsit befejezek, de ez már készen van.

 

Éjjel

megnéztünk két Soprano-t, ettől megnyugodtam, bár  a történetet tekintve ez elég furcsa, most islyen maffiózóktól tudok csak lenyugodni, ilyen időket élünk, s ennek most csak a jó oldalát szeretném magaménak tudni, meg erre gondolni, nem arra, hogy a film előtt még megnéztem mindenféle blogot, hoyg más is megbolondult-e az első wamp előtt vagy sem, azt hiszem, nem tett nekem jót, hoyg mindenki olyan fene nyugodt és repkedő és heppi volt, mert az, hoyg nem volt őszinte, fel sem merül  bennem.

A Budapest Bárt pedig szeretném kérni, hogy másszon ki a fejemből.