Finomodva

Ez is Smart-ies táska, de finomra hangolva. Ezt is lehet kézben, vállon, keresztben hordani, ennek a pántja is le-és felcsatolható, ennek a szélességét is lehet szűkíteni igény szerint. Ezt is lehet szeretni.

Rakosgatva

Ez a táska nem jöhetett volna létre, ha nincs a házban lévő férfi, ugyanis késő este, amikor az asztalomon pakolgattam a színeket és már nagyon el voltam keseredve, hoyg nem találom azt a kombinációt, amivel most szeretnék foglalkozni, akkor segített nekem, így a kezdeti piros-barna-narancsból ez lett. Meglehetősen bonyolult úton jutottunk el idáig, mint az a játék, amikor elindulsz a JÁTÉK szóból és a KAPUS-hoz kell érned, de úgy, hogy mindig csak egy betűt változtathatsz rajta.

Én először csodálkoztam és merésznek gondoltam, aztán kiderült, hogy a szürke a praktikum, a pink a nőiesség, a türkiz meg kell. Azt hiszem, ezt sosem gondoltam volna.

 

 

 

 

Késlekedve

Hónapok óta vár a megrendelő erre a táskára, nem tudom, miért halogattam, fogalmam sincs. Szeretem a formát, szeretem a textilt, kedves is, a színe is finom meleg, tehát akkor nem maradt más tényező, mint jómagam. Most nekidurálom magam és a szintén hónapok óta húzódó zöld változatot is elkészítem.

Vidámodva

Nem pink, de nem is bordó, a barna viszont csokoládé, az biztos. Mondjuk, eperfagyi.

Én nem

vagyok egy rózsaszín lelkületű nő, nem vagyok. De ebben a mennyiségben, árnyalatban és társult színként hej, de szeretem, de szeretem.

Minden valamirevaló,

iskolába járó gyermeknek, felnőttnek van már tolltartója, gondolom én. Nem baj, én azért készítettem még párat.
A kedvencem a harmadik oszlop harmadik sorában van. :o)

Azt pedig sose

m gondoltam volna, hogy egyszer majd ilyen színeket fogok nemcsak használni, nemcsak egyberakni, de még szeretni is. Sohase mondd, hogy soha, ugyebár.

Tricolor big bag III. Nagyon vidám, nagyon erős, nagyon szeretem.

Nektek tetszik?

Az elkövetkezendő

hetekben, de hogy ez mennyit is jelent, kettőt, esetleg hármat, azt még nem tudom, de nem megyek vásárba. Rengeteg megrendelés van, vannak elmaradások, folyamatosan érkeznek újak, teljesíteni szeretném őket, a szemem előtti polcélen napról napra kevesebb cetlit szeretnék látni. Az előző táskák is ide tartoznak, meg azok a big bag-ek is, melyeket már nem mutatok, mert láthattátok rokonaikat elégszer, de azért remélem, mindig lesz, amiért érdemes benézni hozzám.

Ezt a táskát úgy kérte valaki, hogy easy bag, de ne álló, hanem kicsit fekvő legyen, miért is  ne lehetne, abban egyetérthetünk, hogy a benne lévők kezelhetősége könnyebb így.

És a bilétám, ahhoz mit szóltok? Jaj, de szeretem....

Egyszer,

de csak egyetlenegyszer, már varrtam ezt a típusú táskát, ezen is javítottam most egy kicsit. Olybá tűnik,  a javított kiadások korát élem, azt azonban csak reméli tudom, hogy valóban jobb megoldások, kivitelezések születnek. Éjjel fél egykor öltöttem az utolsót, majd úgy helyeztem el, hogy reggel az első pillantásom rá essen. Áh, nem a férjre, a táskára, persze.

 

Aktuális kedvencem. :o)

Rudolf, ha saját / Our Rudolph

Az a koreográfia, hogy mondom ZM-nek, mit rajzoljon nekem (most és azonnal, mindent eldobva, persze),de nem tud néhány vonallal rajzolni, a rózsaszín fánál is ez történt, olyan szecessziós fát kanyarított, hogy ember legyen, ki azt textilre átviszi, az egyszerűsítéskor pedig növekvő ingerültséggel kérdezi, hogy most már jó-e. Rudi is így készült, végül ebben  a változatban egyeztünk meg mindkettőnk megelégedésére, kicsit kajánabb vigyora volt, de azt én jól letöröltem a képéről.

Szeretjük Rudit, mondom én.

Yesterday I asked my husband to draw me a reindeer (specifically Rudolph) but he can't deny himself and the result (as always) was complicated enough to transfer into textil. We had roundabout reasoning about the reindeers but at the end could make a compromisse it's the secret of a well functioning marriage.:o)

We like Rudolph I don't need to say, of course. And you?

 

 

 És most kérem az őszinte véleményeket. :o)

I am curious of your sincere opinion. :o)