Ha esetleg

valaki azt gondolná, hogy nálunk sajtból cseresznyéből van a hold, hogy a kerítésünk is kolbászból cseresznyéből van, hogy a csapból is cseresznye folyik, az nem sokat téved.

Még a sütés előtt,

amikor a beszerzőm elugrott a boltba, beszéltünk a cseresznyés pitéről, ételről bárhol és bármikor egyébként is, de megbeszéltük, hogy nem lesz tejszínhab hozzá, mert az milyen már, hogy egyesek mindenre ketchup-ot tejszínt tesznek, ha kell, ha nem, és bár preferáljuk a tejszínt, de önmagában a cseresznyés pite, az nagyon rendben van, nem kell tejszín, fúj. Aztán mire hazaért, mégiscsak hozott tejszínt, mondván, hogy nem kell most felhasználni, de jó az, ha itthon van,  megnyugtató. Ha pedig itthon van, került a pitére is, mert nálunk ekkora a koherencia nemcsak közöttünk, de szavaink és tetteink között is.

Az pedig az emberismereti teszt első kérdése is lehet, hogy Zazálea (is) tett-e tejszínt a pitéjére avagy sem. A megfejtéseket a szerkesztőségbe kéretik leadni.