Ez is a

pure and simple jegyében, mégis, mennyire más.

 

Az első

ilyen táskát egy holland művésznő vásárolta meg, ezt pedig egy kollektíva nézte ki, megajándékozandó egyik munkatársukat. Szeretek arra gondolni, hogy jó helyre kerül egy-egy táskám. Szeretem, hogy vannak még jó kollektívák.

Természetes környezetében így mutat:

Hivatalosan pedig így.

Nem nagyon

mutogattam a héten táskákat, a Meskára sem pakolgattam fel, amit mégis, azt megvették, ez így rendben is van,  örülök is neki nagyon, ám mindig ott az aggodalom, hogy mit viszek a Goubára, mondom ezt akkor is,  ha ez olyan aggodalomba csomagolt dicsekvésnek tűnik, tudom én.

Most azonban elbizonytalanodtam, remek esős napot jósolnak vasárnapra, megyek/nem megyek, fogalmam sincs, pillanatnyi döntés kérdése, ezért viszont mutogatok, de apránként, elvégre esküvő van, ugyebár, fel kell ugrálni a laptop elől, a fotócucc elől. :o)

Megmondom őszintén, nagyon tetszik, ennél jobban csak az, amelyik most készül. És nektek?