képzelni, hogy felismerhető vagyok, hogy kicsiben és nagyban én én vagyok, hogy van egy féltenyérnyi lenyomatom a világban, nem sok, de nekem éppen elég, szeretem, ha mások is önmaguk, s nem másnak kívánnak látszani, sem stílusban, sem szövegben, hiszen az ő lenyomatukat ők maguk adják meg, az én tenyerem vonalai engem tükröznek, kicsiben, nagyban, mindenben.
A bevásárlótáskában, mely sem nem összehajtható, sem zsebe nincs, szeretném azt képzelni, hogy kicsiben, de benne vagyok.

Szerintem felismerhető vagy. Pl az írásaidban feltétlenül.
VálaszTörlésez fontos, igen,jó hír...
VálaszTörlésHát persze hogy benne vagy. :))
VálaszTörlésAz én mindennapjaimban így már igen... :) Alig várom, h megkapjam ezt a szépséges táskát! :) Köszönöm, nagyon tetszik!
VálaszTörlésPont ilyen iskolatáskára vágyom. Hozzácsaphatnánk a másikhoz? Belefér az időbe?
VálaszTörlésbelefér és még van ebből a remek szürkéből is, de írj nekem, Eta, tudod, milyen vagyok, a legkevesebb, hoyg feledékeny! :o)
VálaszTörlésZera: ez már a tied, de a benne lévő tejfölt nem kapod, már megettem :o)