Elemi részecskék - spoilerveszély (18+)

Néhány hete (hónapja?) egy általam többször látogatott blog oldalsávjában tallóztam, kiket, miket olvas a bloggerina, ez mindig érdekes, előfordult már, hogy ilyen közvetett úton kapcsolódtam be mások életébe, vagyis annak követésébe.. Ott találkoztam hasonló élménnyel, mint ezen könyv kapcsán, az a blog ugyanis a szexualitásról szól, csak ez így nem adja vissza az igazat, csak a valódit, szóval, pornográf volt erősen, na. Tudatosan nem is szólt másról.

Én nem gondolom, hogy prűd lennék, nem fordítom el szemlesütve a fejem egy-egy erősebb szexjelenetnél, nem érzem, hogy a távirányítót kellene keresgélnem, amikor a hálószobákba mélyébe megyünk, így viszont kicsit többet kell ahhoz tenni, hogy én ezen megdöbbenjek.

Az Elemi részecskék-et kölcsönkaptam, s bár a fülszövegben van bizonyos szempontból való utalás a tartalomra (helyenként naturális könyv), én nagy érdeklődéssel futottam neki, hiszen olyan kérdéseket boncolgat, mint magány, tehetetlenség, érzelmi, értelmi zűrzavar, kiút,satöbbi.  " ... első számú téma a XX. század  második felében bekövetkező társadalmi és emberi kapcsolatok megváltozása. Houllebecq kiváló humorérzékkel festi le a new age-es világot, a hitek, filozófiák, ezoterikus tanok kavalkádját, a megváltás megannyi megvásárolható segédeszközét."

Ez így igen-igen vonzó volt a számomra, neki is ugrottam, a nagy kupac könyvből, amit kaptam, ezt választottam. Aztán.... aztán meg jól elegem lett belőle, mert speciel értem én, hogy kiüresedés, válaszkeresés, boldogsághajszolás, és igen, tudom, hoyg vannak, akik ezt a szexualitásban próbálják megtalálni, meg még azt is értem, hoyg ha ebben, akkor erről kell írni , ne legyünk szemérmesek, a szembecsukás nem tünteti el a tényt, rendben, de basszus, hogy a könyv 1/3 részében olyan leírásokat találunk, amelyeket bármelyik 18+-os csatorna is megirigyelne, az azért durva. Rég nem arról van szó, hoyg két ember, az a legegyszerűbb változat a könyvben (részletekkel, persze), minimálprojekt, sokkal inkább, hogy három ember, négy ember, sok ember, swinger klub swinger klub hátán, hogy ki elől, ki hátul, és ki még tovább, na, itt hagyom abba.

Szóval, az a helyzet, mert Kecs kérdezte, hoyg mitől  kap egy könyv 1,8-as értékelést, én valahogy úgy vagyok vele, hogy értem (érteni vélem) a mondandót, és azt is elfogadom, hoyg ilyen van, létező jelenségről beszélünk, attól, hogy homokba dugjuk a fejünket, még létezik, és felmerülhet megint a kérdés, hogy  mi is a művészet feladata, hogy ábrázoljon is, oké, azonban szeretném azt remélni, hogy a kevesebb néha több. Hogy régen rossz, ha már mindent csak a teljes kimondással és ábrázolással érthetünk meg. Ha már nincs utalás. Ha már csak nyersen és egyértelműen. Hogy sokkal jobban megráz, amikor tudom, mi történik,  pedig nincs pontról pontra leírva.

Nem tetszett a könyv, még akkor sem, ha hírnevet hozott az írónak, és akkor sem, ha egyébként valóban a valamilyen szinten mindannyiunkban jelenlévő kérdésekre keresi a választ.