Mégiscsak van bennem szívósság, nevezzük kitartásnak, esetleg türelemnek, de lehet, hoyg szimplán érdeklődés, netalán egyik sem (hanem valami egészen más, amit most nem tudok néven nevezni), vagy éppen fordítva, hogy mind az összes. Vegyük bele az időt is, hogy mire megtanulom a fényképezőgépem (mert erről van szó, mi másról) kezelését, ami viszont még nem fedi a helyes alkalmazást, mert az egy következő intervallum, a majdegyszer.
És a szerelemről pedig el ne felejtkezzünk.
Hogy tavasz van és üdeség, frissesség, zöld természet, kék ég, fényesség és ragyogás, meg nem akadályoz benne, hogy az áhított fekete hátterű, ámde a virágok színét mégis visszaadó fényképekkel bíbelődjem.
Katt a képekre!
Melyik tetszik jobban? Vagy egyik sem? azt is lehet:)
Mindkét kép gyönyörű, de piros virág nincs? :o)
VálaszTörlésNekem mindkettő!Nagyon!Én kapható vagyok a sötétségre!Néha már kétségbe esek a színhasználatot illetően, de jó, hogy néha más is a sötétre esküszik!
VálaszTörlésnincs! és répatorta sincs:) (még)
VálaszTörlésazóta azért bekúszott némi szín a blogra, Kriszta:)
a lila!!
VálaszTörlésA lila a befutó. Tetszik, hogy még a szára sem látszik.
VálaszTörlés