éjszakám, mit ne mondjak, először el sem bírtam aludni, mármint alvásra gondolni sem tudtam, aztán már tudtam, meg tettem is érte mindent, mégse, volt egy kis gyorsvonatos zötykölődés a fejemben, na. Aztán elaludtam, akkor meg viaskodtam, így kell mondani: önnön magammal, a bennem élő két fél úgy küzdött egymással, amint küzdött Jákób, végül úgy elfáradtam, hogy álomba merültem, mely álomban na hol is voltam?
Most ugyanez van nappali megvilágításban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése