minden ember életében legalább egyszer felbukkanó kérdés, melynek megválaszolása során helyt kell adni mind az érzelmi, mind a materiális világ nyújtotta előnyöknek, vagyis, hogy mi az, mi embert boldoggá tehetne, nos, nálam ma egyértelműen a kicsinyes és alantas, de mámorító fizikai valóság győzött a több hét után megérkezett spanyol textiljeim képében, ezen pedig sem az egész nap cipelt több kilós súlyuk, sem a turkálóban rám talált (nem elírás) H&M barna felső nem bírt rontani, utóbbi csak azért nem meglepő ebben az összetételű mondatban, mert itthon azért kiderült, hogy a víziló méret is... mondjuk úgy, passzentos, hogy finom maradjak továbbra is, de most ez sem számít, nem ám.

nem is értem hogy merészelsz ilyen spanyol matériákról blogbejegyezni illisztráció nélkül...nézzenekoda!
VálaszTörlésÉn is ezt akartam a szemedre vetni, de úgysem tudom elrontani a kedved. :)))
VálaszTörlésjaj, és még mielőtt kifutnék az időből Eszter játékán egy jó szót is küldenék. :)
VálaszTörlésén tudok lelkesedeni a sima, egyszínű textilekért, lányok, ezt hogy mutassam???
VálaszTörlésJuditom: köszönöm....