2011. április 12., kedd

Lassan keresnem

kell valakit, aki beszegi az asztalterítőnket és megvarrja a párnáinkat és felvarrja a gombokat és felhajtja a nadrágokat (a sor tetszőlegesen folytatható), nem azért, mert nekem ez derogál, hanem azért, mert lassan kezdem rossznéven venni a "Michelangelonak széklábat" típusú sóhajokat.
Na, ez a tragédia lokál változata.

8 megjegyzés:

  1. Hogy ez milyen ismerős, ajaj!

    VálaszTörlés
  2. mármint melyik, a sóhajok avagy a elsorolás? :o)

    VálaszTörlés
  3. Bárkiét megvarrom!!! Azonnali hatállyal.






    Csak a mieinket ne kelljen....

    VálaszTörlés
  4. néha annak, Eta, de csak magam miatt,. azt hiszem.

    Cinke: ez egy lépcső, régebben én is ezt mondtam, mármint, hogy másét hamarabb, ma már másét sem, hamar sem :o(

    VálaszTörlés
  5. Amúgy tudjuk mindannyian hogy ezek a munkák - nadrág felhajtása, abrosz beszegése, stb. - a tízperces meló körébe tartoznak. Ez benne a nehéz éppen. Tíz percért nem veszem elő az egész miskulanciát.

    Másnak kiemelem a varrógépet a fotel mögül .... és beszegem azt a vacak terítőt öt perc alatt./ráadásul szépen sikerül../ Mert azonnal bele kell fogni. Ha nem lehet /nem kell/ halogatni akkor nem halogatom. A magamét lehet.

    Kéne egy kommuna. Izé, egy céh.Vagymi.


    Amúgy igazad van, ez egy lépcső.

    VálaszTörlés
  6. Szégyen, de nálam már volt olyan félretett, megvarrásra váró lukas harisnya, amit a lányom kinőtt mire elővettem újra, hogy na most...

    Micsoda anya az ilyen!?
    (Látom nagyjából olyan, mint a többi...)

    VálaszTörlés
  7. Nos, ilyen harisnya nálunk is akad.Nem is egy, tekintettel az utódok létszámára.


    De azt hittem hogy csak nálunk...


    Múltkor megtaláltam egy dobozban Apukám egy régi nadrágját amit nem is tudom mikor hoztak el - javítani.Évekkel ezelőtt.

    Már kihízta.

    VálaszTörlés