2011. március 27., vasárnap

Most mit is


mondjak erről a táskáról vagy bármiről is. Hogy a színeket tekintve időnként nem ismerek magamra, már mondtam; hogy vidám és bohókás a táska, az látszik; hogy szeretem, azt tudjátok. 
És szeretni fogom a Legnagyobbunk barátját is, aki kezdeményezte a bemutatkozást.
És szeretem, hogy a Legkisebb távozóban még egy utolsó búcsúpuszit  küldött, mosolygott és visszaintett.
És azt is szeretem, hogy a Középső élvezi az életét.
Szeretem.

7 megjegyzés:

  1. Én meg szeretem az ilyen bejegyzéseidet...:-)

    VálaszTörlés
  2. Mi meg szeretjük, ha jókedved van :))

    VálaszTörlés
  3. Én meg szeretem, ahogy írsz, és jövök rögtön, ahogy frissülsz a bloglistán, ki nem hagynék egy bejegyzést sem :)

    VálaszTörlés
  4. és azt is szeretem, amit írtok nekem :o)

    VálaszTörlés
  5. Amúgy majd megszokod. Tapasztalatból beszélek.

    Jó a hozzáállásod.


    Saját érdekünkben /mert én is szeretek itt olvasni/ kívánom hogy jól alakuljanak a dolgok.

    VálaszTörlés
  6. Ha még eddig nem tettem meg, hát most itt az ideje "egy jó szónak". :) Mert már régóta olvaslak és már régóta élvezem minden sorodat. Ezért hát köszönöm, csak így röviden, mert a játékot úgy láttam, már ismered. ;)
    ági

    VálaszTörlés