1680. bejegyzés, melyben panaszkodom. Hosszan

Sem kint,
sem bent,
sem napfényben,
sem árnyékban,
sem állva,
sem fekve (de hasalva sem),
sem fotósátorban,
sem tiszafa előtt,
sem kis Nikon-nal,
sem nagy Nikon-nal,
sem türelmetlen,
sem türelmes állapotomban,
sem kávé előtt, 
sem kávé után,
sem fektetve,
sem állítva,
sem szeretve,
sem utálva,
nem tudom lefényképezni.
Az akkumulátort ellenben lemerítettem. Vagy ki.

Ennek a színei

t pedig hej, de mennyire szeretem! Tricolor big bag II.

Duplo

Mostanában sietni kell, ha a kertben szeretnék fényképezni, kilesni azt a néhány percet, amikor már nem és még nem, szaladni, sietni, kattogni, nekem ez különösen jól megy, külön-külön is, egyben különösképpen.

Anyának Jane Austin, lányának decens,  egyes családok bíznak bennem, hogy még így is.

Amikor mondom, hogy

dolgozom, akkor dolgozom, ám amikor nem mondom, akkor is dolgozom. A két megrendelt big bag mellé egy harmadikat is készítettem, még jó, mert gyorsan gazdára is talált. A negyedik táskát később majd mutatom, de ez az újabb szociofotó szeretne érvényesülni, legyen neki jó napja.
(az ott hátul egy szép nagy carrarai márványtömb, nálunk ilyenek törik meg a fű egyhangúságát, igen)