2012. április 26., csütörtök

Falánkoskodva

A croissant annyira jól sikerült (rongyosra, ahogy kell), hogy a háznál lévő férfi a fél éjszakát ülve töltötte, pedig én úgy emlékszem, hogy a második után nem ettünk többet és meg is dicsértük magunkat, hogy már bölcsek is vagyunk (korral jár), tudjuk, hogy a friss, meleg croissant után rettenetes bűnhődés következik, lám, lám, mi már nem esünk ebbe a csapdába bele, mennyit okosodtunk mi már, íme. 
Snitt.
A következő jelenetben  nyöszörögve lépett be a szobába, hogy én minek sütök ilyeneket, mikor tudhatom, hogy ő mégsem bírt megállni, hat után nem számolta.
Höhöhö.

(nem tudom, érzékelhető eléggé, hogy én bezzeg)




3 megjegyzés: