2011. március 27., vasárnap

Vasárnapi vers/ Poem for Sunday

Kosztolányi Dezső: Ha negyvenéves...

Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjel,
egyszer fölébredsz és aztán sokáig
nem bírsz aludni. Nézed a szobádat
ott a sötétben. Lassan eltűnődöl
ezen-azon. Fekszel, nyitott szemekkel,
mint majd a sírban. Ez a forduló az,
mikor az életed új útra tér.
Csodálkozol, hogy föld és csillagok közt
éltél. Eszedbe jut egy semmiség is.
Babrálsz vele. Megunod és elejted.
Olykor egy-egy zajt hallasz künn az utcán.
Minden zajról tudod, hogy mit jelent.
Még bús se vagy. Csak józan és figyelmes.
Majdnem nyugodt. Egyszerre fölsóhajtasz.
A fal felé fordulsz. Megint elalszol.


9 megjegyzés:

  1. Kicsit depressziós ez.



    Az a tény hogy elmúltam már negyven, nekem inkább olyan "üssekavics!"

    VálaszTörlés
  2. inkább elgondolkodós, tűnődős - nekem

    VálaszTörlés
  3. Hát... én már inkább a Hajnali részegségre szavazok.

    VálaszTörlés
  4. Ide küldök neked egy virtuális ölelést, és sok jó szót - ez nem díj:o)
    http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html

    VálaszTörlés
  5. Nem volt ez a vers már?
    Nem erre írtam, hogy én nem vagyok 40 még, de ... :)
    Persze lehet hogy rosszul emlékszem! Sőt!
    Amúgy a vers találó.

    VálaszTörlés
  6. Hát, én azt sem gondolom, hogy a versnek vidámnak kell lennie, de az sem baj szerintem, ha többször szerepel, többször futunk vele össze. :o))

    Én most belefutottam, de bele ám.

    VálaszTörlés
  7. Nem baj ha nem vidám a vers.

    Mindenki más/féle.








    /de szeretnélek látni benneteket!/

    VálaszTörlés
  8. Amúgy a vers találó!



    Úgy vélem.

    VálaszTörlés