2011. február 6., vasárnap

Kötni pedig úgy kötök,

hogy látom magam előtt használat közben, erről a saját festésű barna stóláról például azt képzeltem végig, hogy majd milyen jó is lesz a Goubán, amikor még hűvös lesz az este, de én ott fogok állni, mert jönnek a vendégek, vásárlók, nem tehetem  meg, hogy idejekorán távozom, akkor majd magamra kapom, ezt képzeltem, így képzeltem.


Elkészítéséhez hozzátartozik, hogy nem kapott sem rózsaszínt szegélyt (kapott, de lebontottam), sem nem kéket (azt is kapott, azt is lebontottam), hanem saját fonalából kapott valami pikészerűt, ez így rendben van, a hozott is- meg nem is esete, kapott szegélyt, de nem feltűnőt. Hogy pedig ugyanazon stóláról van szó, el kell hinnetek, bár színét tekintve akár más és más is lehetne.


Fonal: tolnai gyapjú, saját festésű (talán fingering) 
Minta: valami Haapsalu (ha minden igaz) 
Hossza: 160 cm
Szélessége: 42-43 cm
Súlya: 14 dkg

4 megjegyzés:

  1. Nekem tetszik ez a stóla. Szép. Ezüstös sáltűvel összefogva tudnám elképzelni.



    De nem barnának látom a képen, hanem inkább iszapszürkének.
    Rózsaszínnel barnábbnak tűnt.

    VálaszTörlés
  2. :) Én is sokszor kötök így. Sőt, általában. Megkockáztatom: mindig. Ha nem így lenne (hogy látom, milyen lesz hordás közben), nem is tudom, lenne-e értelme elkészíteni.
    Szép lett, tetszik!:)

    VálaszTörlés
  3. Ez a fényképezés és az én csodá. Barna az, szép sötétbarna! :o)

    Én is így szeretek kötni, Melinda, képeket vetítek közben magam mellé, miközben számolok, veszettül számolok. :o)

    VálaszTörlés
  4. Ez igazán szép! Gondolom klassz pihe-puha lehet:)

    VálaszTörlés