Mit tegyek, én szeretek ajtókon és ablakokon benézni, mennyivel egyszerűbb ez Amszterdamban, nincs nyaknyújtogatás, egyszerűen balra (jobbra) fordítom a fejem és már látom is a holland vacsorát, berendezést, TV műsort, de még az asztalra helyezett virágot is.
Ma a Libriben kinyílt egy ajtó, muszáj volt odanéznem, ott ültek bent a könyvesbolti fiúk (pihenőidő), ültek egy székben, lábuk egy másik széken, ölükben nyitott könyv. És olvastak.
Nagyon jó kép volt, kedveltem.
Csak azt nem láttam, mit is olvastak, de kár.
Ma a Libriben kinyílt egy ajtó, muszáj volt odanéznem, ott ültek bent a könyvesbolti fiúk (pihenőidő), ültek egy székben, lábuk egy másik széken, ölükben nyitott könyv. És olvastak.
Nagyon jó kép volt, kedveltem.
Csak azt nem láttam, mit is olvastak, de kár.
A szívemből szóltál: nincs hívogatóbb dolog, mint egy nyitott ablak! Engem is rabul ejt a kíváncsiság, ha ablakokat látok. Mindegyiken benéznék! Kicsit olyan, mint egy könyvesboltban a könyvek közt sétálni.
VálaszTörlésCsak még olyanabb....
Tényleg! Úgy látszik, mélyen legbelül - de lehet, hogy nem csak ott - mindannyian kukkolók vagyunk!? Én ezért szeretem többek közt a telet. Mert olyankor már jó korán lámpát gyújtanak odabent, és lehet leskelődni. Nem is egyes emberek után, csak ahogy te írtad, a berendezés, egy-egy pillanatkép mások életéből...
VálaszTörlésA hangulat miatt olyan jó benézni máshova!:)
VálaszTörlésKiskorom óta csalogatnak télen a kivilágított ablakok. Szerettem lakótelepen a hatodikon lakni, mert onnan sokat láttam. Szeretem elképzelni, hogy mások hogyan élhetnek. Hogy boldogok-e, békések,veszekedősek.
VálaszTörlésÉn is télen, karácsonykor szeretek a legjobban leskelődni. Szépek olyankor a feldíszített, kivilágított lakások.
VálaszTörlésDe ez is megható élmény lehetett, hogy szabadidejükben olvastak az alkalmazottak. Ők biztosan szeretik a munkájukat. És ez jó, azzal tölteni időnk nagyobb részét, amit szeretünk.
A nyári kánikula közepén téli emléket idéztél fel bennem: gyerekkoromban minden karácsonykor, az ünnepi vacsora és az ajándékozás után sétára indultunk az utcánkban. Az áhítatos csendben, ami csak havas téli estéken tud lenni, karácsonyfákat lestünk. Gyönyörűnek találtam, ahogy az ünnepi fények kiragyognak... meghitt, kedves emlék.
VálaszTörlésJól van, lányok, karácsonyra messzelátót kell kérni, látom én. :o)
VálaszTörlésDe ha egyszer jó.....akkor jó és kész. :o)))
Én ezért (is) szeretem, ha leírjátok, milyen könyvet olvastok. Imádok belelátni mások olvasmányos életébe:) (Na jó, a függöny nélküli ablakokat is szeretem, de kizárólag mások lakásában, nem a sajátunkban:)))
VálaszTörlésNálam az olvasáson a hangsúly,ezért ez a kép az én szememnek is csemege lett volna!:o)
VálaszTörlés