a könyvesboltban, órákig voltam egyedül, mármint családtagok nélkül, de tömeg közepette, visszabontva már látom, hogy mindkettőnek szerepe lehetett abban, hogy a last minute - minimal project elnevezésű ajándékvásárlásban az előre elhatározott (5 és 10 közé eső) x számú könyv helyett x + 4 lett a végeredmény, ezt megtoldottam néhány vékonyabb példány felületes, de véleményformálásra elegendő elolvasásával, néhány kanna teával, néhány bögre (ilyen és olyan ízesítésű) kávéval, bizonyos számú süteménnyel, így aztán mikor a többiek (végre) értem jöttek, már csak intettem a teherhordóimnak (kik közben ajándék után kajtattak, eredménytelenül), hogy mehetünk, kész vagyok, nem kell többet a városba jönnöm.
Persze, egyéb hasznos és fontos dolog is került ma az autóba, mármint élelem, sőt, ÉLELEM, de fa még nem, ráadásul az új hagyomány megteremtésének legfontosabb elemének számító gesztenyekrémleveshez szükséges mindennemű hozzávalóról elfelejtkeztem, hiába, a hagyományok rögzüléséhez idő kell.
Én holnaptól takarítok, csomagolok, sütök és főzök. Készülök és örülök.
De jó ez ilyenkor:)
VálaszTörlésÉs a fahéjat se felejtsd el!!:)))
mármint teáztál a könyvesboltban,. hosszasan, olvasgatva? én ezt úgy irigylem, ehhez kis béna és gyáva vagyok (hopsz, ezt kommentelhetném a másik blogodba is:)))
VálaszTörlés