2010. augusztus 11., szerda

A Gail-ről szólva


A kötés esetében (nálam) tökéletesen működik az a minden tevékenységünk mögött húzódó elvárás, hogy maga a tevékenység, az út a fontos, nem a végeredmény. Szeretek kötni, mert megnyugtató, még akkor is, ha időnként csak meglepő konoksággal tudok a végére érni egy-egy projektnek, ha bontok és számolok, akkor is, jó ez nekem, azt érzem. A végeredmény már kevésbé izgat, emberi számítás szerint nem lesz szükségem annyi kendőre, sálra, stólára, amennyit szeretnék, s amennyit betervezem, meg egyáltalán, amennyi időt töltök a minta kiválasztásával, nézegetésével. (Ez utóbbi már egy másik történet része, majd később arról is.)

A Gail azért tetszett és tetszik nagyon, mert leveles a mintája, ez nekem kedves, persze, hogy meg szerettem volna kötni. Igen ám, de a minta... az kifogott rajtam. Nem mintha a levelek kialakítása meghaladta volna a jelenlegi kötőtudásom, a kettő éppen illeszkedik egymáshoz, de valahogy nehezen találtam magam a mintában. Pl. hogy hol lépek be a következő levéllel, kár, hogy ez nincs jelölve, végül én a 23. sornál folytattam a chart-ban jelölt mintát, nem tudom, jól tettem-e. Miután úgy láttam, levelek alakulnak ki, megnyugodtam, egészen addig, míg a fonalam alakulásából nem döntöttem az edging chart-ra való áttérésre, no, ez feladta a leckét nekem, fogalmam sem volt, hol kellene abbahagynom, hol elkezdenem, volt 1-2 este, míg rájöttem, de legalábbis megnyugodtam abban, hogy a minta 17. sora már Edging chart 1. sorának értelmezhető. Ami csak azért volt bonyolult (számomra), mert én az alapmintát viszont csak a 23. sortól ismételtem... és ez így ment estéről estére.

Hogy a blokkolásnál nem igazán sikerült a csipkeszél kialakítása, már meg sem lepődtem, ez nekem csak a Lamináriánál alakult előírásszerűen, utólag az a gondolatom támadt, hogy:
1. bármennyire is törekszem, még mindig nem elég laza a lezárásom
2. túlságosan kifeszítem (vagy valami ilyesmi)

Ennek függvényében örülök, persze, hogy örülök a dicsérő szavaknak, de ha valami ötlet, netán tapasztalat is lenne a megjegyzések között, annak is igen-igen tudnék örülni.


A kendő Melinda fonalából készült, olyan 380 méter ment bele, egyébként pedig 80 gramm, mérete 140x60 cm.


A kendő további sorsa egyelőre ismeretlen. :o)


16 megjegyzés:

  1. Szerintem erdemes probat kotni, kicsiben, ott kiderul a turpissag. A szelen meg joval nagyobb tut hasznalj es kesz. Egyebkent igy is gyoyoru es az egesz egy hulyeseg, hogy `igy meg ugy` KELL kineznie. Szep vagy nem szep, a tobbi csak duma;-)

    VálaszTörlés
  2. Én szeretem a kötést magát. Szeretek kötni. Persze az is jó, ha szép a végeredmény, de a "csinálás" jó nagyon.

    VálaszTörlés
  3. Megértelek, ami a kötést illeti. Mostanában alig varrok, mert csak kötök, csak kötök, csak kötök. Tapasztalatom nincs, arra tőlem ne számíts:)

    Kicsoda! Annyira bírom, ahogy lelket tudsz önteni másokba:))))
    És teljesen egyetértek veled, a kendő szerintem is nagyon jól néz ki, mindegy, milyennek kéne lennie.

    VálaszTörlés
  4. A blogomban a Gail-nél van egy-egy link Moncsi és Nöné blogjának gail-es bejegyzésére. Én az ott található infók alapján dolgoztam, szerintem nagyon jók. No persze a kendő korántsem tökéletes, de ez a fonal minősége és az én tapasztalatlanságom miatt van.

    VálaszTörlés
  5. Pont azt akartam írni, amit Irénka! Én is épp Gail-t kötök (megint), és nem tudom, hol hanyadik sor, meg izé, mert a második sor levél óta fejből nyomom. Mire az edging chart jön, elő kéne keresnem a mintát!

    Befejezés: egy 2 számmal nagyobb tűvel láncoltam le...

    http://gombolyito.blogspot.com/2010/06/na-mi-ez.html (ez elég cakkos, nem?)

    VálaszTörlés
  6. Magát a Gail-t még nem ismerem személyesen, majd nem sokára ennek is eljön az ideje. Én általában horgolótűvel láncolom le a szemeket, így jobban tudom lazára venni a figurát.

    VálaszTörlés
  7. Csak hogy egyenlítődjön az egyensúly - én biza' nagyon is a végeredményért kötöm, minél több szépségbe szeretném magam bebugyolálni (na jó, nem egyszerre, inkább felváltva:)))

    VálaszTörlés
  8. Szia! :)
    Igazán szép a kendőd, GRATULÁLOK! Én még ezt a mintát nem próbáltam megkötni, de Erika "Ercsu27" blogjában nagyon jó technikai útmutatót ad a nagyon rugalmas leláncolásra.
    (A blogjában csak be kell írnod a keresőbe, hogy: rugalmas leláncolás és már mutatja is.)
    Mióta rátaláltam, én mindég így fejezem be és tökéletes.
    Mindenkinek szívből ajánlom.

    VálaszTörlés
  9. A legutolsó sornál már nem a mintát mondogatom. Helyette folyamatosan arra koncentrálok, hogy laza legyen, és persze egy lényegesen nagyobb tűvel kötöm.

    Ettől függetlenül, nagyon szép lett a kendőd. :)

    VálaszTörlés
  10. Nekem tetsz de sajna tanácsot nem tudok adni, mert nálam csak tervben van a gail, te sokkal profibb vagy kendőben, mivel én még egyet sem kötöttem...

    VálaszTörlés
  11. Jó, tehát a köv. van:
    - nagyobb (akár kettővel is)tű a leláncoláshoz
    - Ercsunál útmutató
    - esetleg horgolás

    A baj az, hogy lehet, hogy nincs olyan, hogy KELL, de nálam van. Mert ha nem úgy néz ki az a fránya kendő, ahogy másoknál látom, azoknál, akik a példaképeim, akkor mit sem ér az egész.
    Sajnos.

    VálaszTörlés
  12. Nekem tetszik!
    Régebb más leláncolást használtam, de mióta tisztára "észtül" kötök, és megtanultam azt, azóta ugyanazzal a tűvel is tudom lazán leláncolni.

    VálaszTörlés
  13. Itt meg tudod nézni:
    http://www.youtube.com/watch?v=Da40Z_YVr0Q&feature=related

    Így biztosan nem lesz szoros a befejezésed. :) Sok sikert!

    VálaszTörlés
  14. Én ugyanazzal a tűvel szoktam leláncolni - viszont a kendőknél törekszem arra, hogy veszettül nagy láncokat hagyjak magam után... Jó elnagyoltakat. Mikor blokkolom, úgyis fel fogja venni azoknak a hosszát...

    VálaszTörlés