2012. július 22., vasárnap

Nevetni, röhögni, hahotázni

A házasságban az egyik legfontosabb tényező a humor, 20 éve mondom, és csak azért nem 25, mert az első években még nem tudtam, mekkora szerepe van a humornak két ember kapcsolatában, vagyis, tudtam, de nem tulajdonítottam ekkora jelentőséget neki.
Amikor ezt másoknak mondtam, mindig iszonyúan megfeddtek, hogy a szeretet, az a legfontosabb, de hát én nem is mondtam ennek ellenkezőjét, csak azt, hogy humor nélkül minden kevesebb lenne. Még csak nem is arra gondolok, hogy problémákat lehet vele átvészelni, sokkal inkább arra, hogy a mindennapokban tud-e két ember együtt nevetni, nem gondokat elfedve vele, hanem viccesen, jókedvűen, hogy értik-e egymás vicceit, meg ilyenek. 

Ez onnan jutott eszembe, hogy szombaton be kellett szaladnunk az IKEÁ-ba, és mivel Zoltán megkívánta az én párnámat, neki is vettünk egyet, de kellett textilt is vennem, amit ő unalmasnak tart, ezt ki is mondta, ne legyen kétségem az arckifejezésével kapcsolatban. Miközben mérték nekem a cuccot, a fejére tette a párnát,  hogy mindenki láthassa, mennyire szenved, innen meg már csak egy lépés volt a játék, hogy el tud-e menni a pénztárig úgy, hogy nem esik le a párna. Nem volt nehéz rávennem, bár aggódott, hogy túl sokan vannak* (szombat délutánban jártunk, jelzésértékű, hogy az étteremben a lépcsőig állt a sor*, csak ennyien voltak), de egy, hogy emlékeztettem korábbi esetekre, amikor nem volt ennyire szégyenlős, kettő, hogy mondtam, nem vesszük meg a párnát, ha ezt az akadályt nem futja meg, ára van a jó párnának, mindenki tudja.
Én sajnos eléggé vihogtam, ezzel mintegy akadályozva az ő előrehaladását, meg kerülgetni kellett az embereket is, és forogni sem volt ajánlatos, és nagyon komolynak lenni sem volt hátrányára,  mert azért egy párna a fejen, az mindenképpen illabilis, viszont viselni tudni kell, alant a (telefonnal készített) bizonyíték.

Ki koronát, ki párnát, ugyebár, de úgy is mondhatom, van, kinek a párna is koronaként hat, bizony.

a titok a határozott, mégis laza mozgás

 már nagyon a vége felé jártunk, feje alatt kezében  érezte a párnát


Az az igazság, hogy a pénztár felé egy nagyobb nevetés következtében leesett a korona párna, de megegyeztünk, hogy ezt úgy fogjuk fel, mint a Tour de France-on a cél előtti 3km-es szakaszt, ha ott bukás van, mindenkinek azonos időt számolnak, az már nem számít.

Hát, így nevetünk mi.


* tényleg sokan voltak, de az emberek többsége észre sem vette, amikor nem vihogtam, akkor csodálkoztam

14 megjegyzés:

  1. Höhö :) TB az àgyakban szokott aludni egy sort, és utasít engem, h figyeljem a reakciókat :)

    VálaszTörlés
  2. :D

    Gimis koromban a barátaim jártak az Ikeába számháborúzni, és amikor a biztonsági őr rájuk szólt, felháborodva kérdezték, hogy "miért, nem szabad számmal a fejemen vásárolni?!"

    VálaszTörlés
  3. Férjem hosszú vidéki hivatalos vasúton való utazásai során egy mappából előveszi a keresztszemes kézimunkáját, és hímez. A kép egy rettenetesen ízléstelen, lila-zöld pöttyös bikinis kövér napozó nőt ábrázol. Évek óta varrogatja, különben is szereti, ha rá figyelnek.

    Ennek ellenére még egyszer se volt utas, akinek a szeme rebbent volna ezt látván.

    Már majdnem kész van, kevés háttér van még varratlan, de kezd elmenni a kedve :-)

    VálaszTörlés
  4. ezt nem lehet überelni!
    lehet,hogy azért kezd elmenni a kedve, mert mindjárt befejezi és senki nem figyelt fel rá??

    VálaszTörlés
  5. Ez tündéri és igen, nevetni kell-ene!!!!!

    VálaszTörlés
  6. kastanie: halálra nevettem magam,ezt tényleg nem lehet felülmúlni.:)))))))

    VálaszTörlés
  7. Mindig tudtam, hogy nem csak az én férjem dinka. :))) Kastanie sztorija tényleg überelhetetlen. :D

    VálaszTörlés
  8. :)

    játszani is engedd:) 47 évesen is. sőt,akkor főleg! :)

    VálaszTörlés
  9. ... és ezért örülök nagyon, hogy ismerhetlek benneteket, és ezért vagytok nekem követendő példa... többek közt!

    VálaszTörlés
  10. na, Brixi, na...!miket mondasz!

    VálaszTörlés
  11. Rita, micsoda páros vagytok Ti!!! :-)))

    VálaszTörlés