2011. május 7., szombat

Mindent belekalkuláltam,

hogy honnan hová megyek, milyen sorrendben, hogy hánykor hol leszek, hogy legyen nálam elég táska, de pénz is, körberajzoltam a fél várost, és előző este még nagyon szépen megveregettem a vállam, ügyes kislány, pikk-pakk elintézel mindent (mármint 5 óra alatt), csak egyet nem gondoltam át, mondjuk, a legfontosabbat, vagyis, hogy a táskákhoz szükséges fémkütyüket a nagykerben nagy tételben adják, elég nagy tételben, a fémek pedig köztudottan baromi nehezek tudnak lenni, így aztán az első állomástól az utolsóig cipeltem őket, a vállam már majd leszakadt, s bár ettől a rendszer ugyan meg nem bomlott, de a logisztikai tudásom újabb fejezettel bővült, így tanulok én.

4 megjegyzés:

  1. Na én pont így jártam ma délelőtt. Aztán azzal bíztattam magam, hogy legalább javítom a kondimat.

    VálaszTörlés
  2. így is nézhetjük, igen! de erre csak utána vagyok képes, akkor ott nem igazán :o)))

    VálaszTörlés
  3. voltál a boltba amit mondtam?..:)))

    VálaszTörlés