2010. november 13., szombat

Van nekünk

ez a jóember, aki éppen ma annyi, amennyi és akinek sok ez a három lány, a neveik mindenképpen, állandóan összekeveri őket, pedig némelyiket 22 éve tudhatná, de mégsem, csak néha. A legjobb azonban az, hogy a lányok nem haragszanak, néha figyelmeztetik, néha még azt sem, de csereszabatos a dolog, hallgatnak a másik kettő névre is, mert jobb az alkalmazkodóképességük vagy mifene. És tegnap, miután a könyvesboltban meglepték őt a könyvvel (meg némi mogyorókrémmel, mert nemcsak a lélek, de a test is), akkor én egy kicsit pityeregtem a mosdóban, de aztán bejött egy bácsi a női mosdóba és megbeszéltük, hogy semmi baj, mert az én férjem állandóan nőkhöz megy be, nem zavarja még a női sor sem, a bácsi szeme pedig felragyogott, hogy a piszoár hiánya sem, ugye? És akkor megnyugodtam, hogy kerek a világ és úgy jó, ahogy van.

8 megjegyzés: