2010. augusztus 17., kedd

Agamemnón

És amikor Agamemnónék 10 év után sem tudták bevenni Tróját, haditanácsot ültek.
Volt ott pro és kontra, érvek és ellenérvek, lángolás és józanság, előnyök és hátrányok, számolgatás, taktika, stratégia, előrelátás, "mi lesz, ha", hogyanok és miértek.

Aztán vettek egy nagy levegőt és csak beküldték azt a falovat.

Az én történetem csak a személyes életteremben ér fel mindezzel, de ott aztán nagyon, Odusszeiszék terve sem kapott nagyobb figyelmet, töprengést és ötletelést. Visszamondtam a portási állást, igen.
A döntés már az enyém, pontot tettem egy huzavona végére, s remélem, felemelt fejjel, megnyugodva a döntés meghozatalában, esetleg bölcsességében, félresöpörve mindenfajta kétkedésre okot adó racionalitást, tudok lépni. Mondjuk, előre.

7 megjegyzés:

  1. Ez a végszó tetszik:-) Csak előre!

    VálaszTörlés
  2. Az úttörők jelszava. :)
    Mostmár nyugodtabb lehetsz.

    VálaszTörlés
  3. Biztos helyes döntést hoztál. Kívánom, hogy jöjjön egy másik, megfelelőbb lehetőség. Bátraké a szerencse. :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jól tetted,hogy a szívedre hallgattál!Majd jönni fog egy olyan lehetőség,ami neked is jó.Ami nem kopogtatott volna be talán,ha elvállalod ezt,mert arra gondolna,hogy neked már van munkád,minek más? :)
    Beleolvastam a másik blogodba is,és szeretnék egy könyvet ajánlani.
    Osho:Az ártatlanság bölcsessége.
    Helyre tette bennem a dolgokat. :)

    VálaszTörlés
  5. Hát, lányok, majd kiderül, ez olyan puding és próbája.

    Monaline: nekem ez betegség,mint a daganat, de én nagyon igyekszem...

    VálaszTörlés
  6. Örülök, hogy sikerült döntened. És ha így gondoltad jónak, akkor biztosan így jó. :o) és jó lesz.

    VálaszTörlés
  7. No,ha betegség,akkor gyógyítható!:)
    Még ha veleszületett dolog volna...
    Nekem sem akart segíteni semmi,legszívesebben bezártam volna magam,és a kulcsot egy mély kútba dobtam volna.
    Megfelelni az elvárásoknak,közben egyedinek lenni,csupa ellentmondás.
    Mindig azt vallottam,hogy aki szeret,az így is szeret,aki nem,annak akár fejtetőre is állhatok,akkor se fog.De most kezdem csak tényleg komolyan gondolni ezt.
    A kulcs a te kezedben van,és amúgy is:úgy sose volt,hogy sehogy se.:)

    VálaszTörlés