2010. június 13., vasárnap

Desszert

Lomtalanítani, nem az éves szokásost, az őszit, hanem a megrendelőst, amikor csak miattunk jön a nagy autó, azt most kellett, ezen a finom, nyári, izzadós, csúszkálós, szitokszavakat mormoló melegben.
Megfigyeltem: semmi, de semmi értelme, mégis ahányszor ZM felbukkant a pincéből, én a padlásfeljáróból, mindannyiszor elnyöszörögtem neki, hogy jaj, de meleg, van, ugye és neked is. Mindannyiszor megerősített, hogy igen és nagyon és neki is.
Aztán mentünk tovább.

5 megjegyzés:

  1. Ú! Nem irigyellek!!!!Már nagyon utálom ezt az állandó vizességet magamon.:(
    Hősök vagytok!

    VálaszTörlés
  2. Na!Meg a szúnyogok ,azok még rosszabban elviselhetetlenek!

    VálaszTörlés
  3. De legalább hasznosan telt a nap! Azért jó érzés, ha a lomok kikerülnek. Valahogy belül is nagyobb lesz a rend!
    (Én a takarítás értelmét is ebben próbálom meglátni, úgy azért könnyebb...:))

    VálaszTörlés
  4. Akkor ma sorstársak voltunk....de én még mindig csak a talicskát tolom föddel megrakva, csak tolom....de tegnap erőt gyűjtöttem hozzá;)

    VálaszTörlés
  5. Aranyosak lehetettek azé'.... :)

    VálaszTörlés