nem, nem, egyik sem, egyszerűen emberi dolog, általában többet képzelek a nekem kedves emberek mögé, mint esetleg az valójában van. sokkal többet. így aztán a meglepődés rettenetes szomorúsággal is jár. majd magamhoz térek.
Lehet, hogy ha nem képzelnél többet (vagy olykor jóval kevesebbet) a kedves emberek mögé, nem kellene annyit szomorkodnod. És az is lehet, hogy ők még jobban szomorkodnak, amikor te (okkal vagy ok nélkül) meglepődsz. És, megkockáztatom, még az is lehet, hogy érdemes volna velük elbeszélgetni a meglepődés után, hátha kiderül, hogy nem is volt okod a szomorúságra. Persze amit te írsz, az az egyszerűbb.
Talány a köbön... Hmmm.
VálaszTörlésValaki beszólt a Fb-on, vagy lenyúlta az ötletedet.:(
VálaszTörlésnem, nem, egyik sem, egyszerűen emberi dolog, általában többet képzelek a nekem kedves emberek mögé, mint esetleg az valójában van. sokkal többet. így aztán a meglepődés rettenetes szomorúsággal is jár.
VálaszTörlésmajd magamhoz térek.
Lehet, hogy ha nem képzelnél többet (vagy olykor jóval kevesebbet) a kedves emberek mögé, nem kellene annyit szomorkodnod. És az is lehet, hogy ők még jobban szomorkodnak, amikor te (okkal vagy ok nélkül) meglepődsz. És, megkockáztatom, még az is lehet, hogy érdemes volna velük elbeszélgetni a meglepődés után, hátha kiderül, hogy nem is volt okod a szomorúságra.
VálaszTörlésPersze amit te írsz, az az egyszerűbb.