2012. május 8., kedd

Furcsállva

A múlt héten (vagy előtte) éppen lehasaltam a hegyoldalban a földre, mert szemtől szembe akartam lenni a pitypanggal ezekhez a fényképekhez, körbenéztem, lehasaltam, hát pont jött egy néni, meg is állt döbbenten, hogy én mit csinálok, én pedig úgy gondoltam, a felugrás csak ártana, ezért (továbbra is hasalva) nagyon tudományosan állítgattam a masinámon és mellesleg mondtam, hogy olyan szép ez a kis pitypang itt, hát lefényképezem. Némi hallgatás után (gondolom, emésztgette a hallottakat) még azért megkérdezte, hogy és mit csinálsz vele? Azért ez már fogósabb kérdés lévén, nekem is kellett egy kis szünet, de aztán csak kiböktem, hoyg semmit. Csak úgy lesz. Ez szerintem semmivel sem volt érthetetlenebb, mint az, hogy ő ugyanezt a növényt éppen szedte, mert ettől a tyúkok sárgát tojnak.

Ezek után az, hogy tegnap szürkületkor a kertben álló fenyőnk csúcshajtásait szedegettük le, kézzel és ollóval egyaránt, vagyis, hogy azt a  képet nyújtottuk, hoyg mi szüreteljük a fenyőnket,  már szóra sem érdemes.



10 megjegyzés:

  1. Kell egy kis szín a szomszédok életébe is! ;o)

    VálaszTörlés
  2. És ez nem fáj a fának? Nem lesz tőle szabálytalan? Nagyon szeretem a fenyőt, jók lehetnek ezek a fenyőrügy dolgok. Sajnos nincs fenyőm és azt hiszem nem lenne szívem leszedni a rügyeit.. Rettenetes vagyok.

    Mi lesz belőle?

    VálaszTörlés
  3. csak mint a hajvágás,motyikám:)

    képzeld, egy erdélyi receptet csinálok, fenyőrügy-zselé, fenyőrügy szirup
    köhögésre! illetve ellen.

    kell nekik,kell! :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jól hangzik. Van amiért megéri köhögni. :)

    VálaszTörlés
  5. Azt hittem, növési okai vannak, hogy megfosztjátok a rügyektől a fenyőt, de így már értem. Felveheted a kuruzslóasszony címet is a névjegyedre:)))

    VálaszTörlés
  6. én is azt hittem, hogy túl nagyra nőtt már, és ebben korlátozzátok... És valóban igaza van Julcsinak! :) Egyre érdekesebb dolgokat készítesz!
    Amúgy pedig van ez a generációk közt húzódó örök ellentét (lesz majd akkor is, ha mi nézünk értetlenül a fiatalokra. Ja, már most is van.), ami falun szerintem különösen kiélezett lehet, hisz a saját nagyanyámnak sem tudnám megmagyarázni, hogy a kákics - ami szerintem pitypang - valóban szép virág. Meg hogy azért fotózom a saját udvarunkban a fű között, mert tetszik. És nem bánom, hogy ott van, nem zavarja a pázsit (ami nálunk csak fű) összképét. Ráadásul tyúkok sincsenek...
    (Pedig megérthetné, hiszen teleülteti(nagyon-nagyon) a kertet virágokkal, csak mert szépek.)

    VálaszTörlés
  7. valami idegnyugtatót is ki kellene találni, azt hiszem....na,most ugrom neki a zselének, lesz,ami lesz,majd elmondom:)

    engem lassan megszoknak, annyit járkálok a masinával a nyakamban, ez azért szerencse:)))

    a pitypang pedig szép,én vallom.minden pillanatában.

    VálaszTörlés
  8. Csupa ismerős dologról írsz ebben a bejegyzésben: én is voltam már zavarban, felpillantva a földről fektemben a szomszéd, ismerős, ismeretlen stb. furcsálló tekintetébe. És én is készítek holnap, vagy valamikor fenyőszirupot köhögés ellen. Csak hogy tudd.
    :)

    VálaszTörlés
  9. Márta, ez nekem kedves dolog,földön feküdni, úgy fényképezni, s hogy mások csodálkoznak (ne mondjam,megrökönyödnek), azt ma már nem zavarként, hanem viccként élem meg.
    a fenyőszirup egy vicc,én nekifutok másodjára is, majd meglátod,miért. :)

    VálaszTörlés
  10. Na jó, akkor bevallom -hisz ezek szerint ti megértitek- én is heverésztem a fűben, hanyatt fekve telefonáltam, közben a csodás, kék eget bámultam.Néztek is a szomszédok, hogy mit fetrengek én ott : ))

    VálaszTörlés